Tudomány

A TUDOMÁNY A SÖTÉTSÉG FELÉ HALAD

Alapvetően elromlott valami az emberiség egyik legnagyobb alkotása, a tudomány körül, és az orvostudomány különösen gyorsan rohan lefelé a lejtőn, írja a The Lancet szerkesztője, azonban végre megkezdődött a szemét eltakarítása: megszületett egy sor irányelv, amelyek a reprodukálhatóság és a transzparencia fokozásához adnak sorvezetőt.

 

STEPHEN HAWKING ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS SZINTLÉPÉS

Stephen Hawking évtizedek óta egy gép segítségével kommunikál a világgal. A professzor motoros idegrendszeri betegséggel, amiotrófiás laterálszklerózissal (ALS) küzd, ami az évek során súlyosbodott. Jelenleg szinte teljesen mozgásképtelen, és csak a technológia segítségével tud kommunikálni.
 

AZ ÉV TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSE A RÁK IMMUNTERÁPIÁJA

A rák immunterápiával történő kezelésében elért előrelépést választotta az év tudományos felfedezésének a Science, de a tekintélyes folyóirat frissen közzétett listájára a laboratóriumban őssejtekből létrehozott miniatűr szervek is felkerültek.
 

ÚJ KORSZAK KEZDŐDÖTT A TUDOMÁNYBAN

Irdatlan mennyiségben gyűlnek az adatok a genetikai laborokban, részecskegyorsítókban, csillagászati távcsöveknél és számtalan más területen, már a társadalomtudományokban is. Az adatbányászat lehetővé teszi, hogy a tudósok korábban nem is sejtett összefüggésekre bukkanjanak.
 

FÖLD AZ ÉLET UTÁN

A vég akár egyetlen szemvillanás alatt bekövetkezhet. Egy közeli szupernóva halálos gammasugárzást zúdít a Földre, vagy kiválthatja egy szuper-vírus, ami minden élő sejt számára halálos lehet. Egyik verzió sem fenyeget, de nem is zárható ki, ugyanakkor felvet egy érdekes kérdést: mi történne a Földdel, ha egyik napról a másikra minden élet eltűnne?
 

HÁRMAN KAPTÁK AZ ORVOSI NOBEL-DÍJAT

Az amerikai James Rothman és Randy Schekman, valamint a német Thomas Südhof kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.

 

PÁLYÁZATI KIÍRÁS

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. 1999-ben díjat alapított általános, gimnáziumi és szakközépiskolai tanárok részére, hogy támogassa és erősítse a kémia színvonalas iskolai oktatását. Egy kuratórium ítéli oda a rangos elismerést, a személyenként 400 ezer forintos díjat.

 

LÉTEZIK-E SZABAD AKARAT?

Abban a hitben élünk, hogy képesek vagyunk különböző alternatívák között tudatosan választani, más szóval szabad akarattal rendelkezünk. A döntéseinket azonban különböző hierarchikus szinteken ható kényszerek határozzák meg. Természetesen a fizikai törvényszerűségek megtartják érvényüket az agy működése során is. A kérdés az, hogy ezek a törvények csupán behatárolják a viselkedésünket, vagy – előre megjósolható módon – meg is határozzák azt.

 

MIRE JÓ A NÉGYSZÁLÚ DNS?

Hatvan éve, 1953. február 28-án számolt be két cambridge-i kutató, James Watson és Francis Crick a kettős DNS-spirál felfedezéséről – munkájukat évekkel később ugyan, de elismerték, hiszen a DNS felfedezésében ugyancsak elévülhetetlen érdemeket szerző Maurice Wilkinsszel együtt 1962-ben orvosi Nobel-díjat vehettek át.
 

ÖT ÚJÍTÁS, MELY ÖT ÉVEN BELÜL MEGVÁLTOZTATJA A VILÁGOT

Az IBM (NYSE: IBM) közzétette idei 5in5, azaz Öt az Ötben jelentését azokról az innovációkról, melyek a követező öt évben megváltozathatják életünket. Az idei lista olyan fejlesztéseket sorol fel, melyek új irányt szabhatnak a jövő számítástechnikájának. 
 

Tartalom átvétel