A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: session_start(): ps_files_cleanup_dir: opendir(/var/lib/php/sessions) failed: Permission denied (13)

Filename: controllers/Pages.php

Line Number: 5

Backtrace:

File: /data/web/www.ekor-lap.hu/html/ci/application/controllers/Pages.php
Line: 5
Function: session_start

File: /data/web/www.ekor-lap.hu/html/index.php
Line: 317
Function: require_once

A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: session_start(): Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /data/web/www.ekor-lap.hu/html/ci/system/core/Exceptions.php:271)

Filename: controllers/Pages.php

Line Number: 5

Backtrace:

File: /data/web/www.ekor-lap.hu/html/ci/application/controllers/Pages.php
Line: 5
Function: session_start

File: /data/web/www.ekor-lap.hu/html/index.php
Line: 317
Function: require_once

Ekor-lap.hu - Orvosportrék Esztergomból

Orvosportrék Esztergomból

Kazatsay_Antal.jpg Kazatsay Antal

Neve örmény származásra utal. Kazatsay Tivadar és Salamon Karolin há-
hasságából született 1894. augusztus 4-én Kászonaltizen. A település Trianonig Csík vármegye kászonalcsiki járásához tarozott. Ma Hargita megyéhez tartoznak.
Kazatsay Antal 1924. október 3-án vehette át orvosi oklevelét Szegeden.
1914 októberétől, 1918 októberéig katonai szolgálatot teljesített, ebből 1 évet a fronton a 82. székely gyalogezrednél, mint tartalékos hadnagy.
Szemész szakorvosi képesítést nyert 1932. június 17.-i dátummal, 2 hónappal később, augusztus 27-én feleségül vette Rosta Gizellát. 
Orvosi pályafutását díjtalan gyakornokként a Szegedi Szemklinikán kezdte, majd 1927. január 1-től a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház alorvosa lett.1928. október 15-től már a fővárosi klinika alorvosa.

 

1932 tavaszától lett tiszteletdíjas szemész szakorvos az esztergomi Kolos Kórházban, 1946-tól pedig ugyanitt osztályos szemész főorvos.
1951. március 14-én bekövetkezett haláláig azt a sort folytatta, melyet a szembetegségek kiemelkedő szakmai ellátásában még Feichtinger Sándor, majd Vándor Ödön kezdett el. Utóda dr. Bárdy Károly a kórházigazgatói feladatokat is ellátta.


Gyopar_Laszlo_2.jpg Gyopár László

Gyopár / Rameszdorfer/ László 1907. július 17-én született Ungvárott. 19 éves volt mikor édesapja, aki Esztergom csendőrparancsnoka volt, meghalt.
A 8 gyermekes család nehéz helyzetbe került.
Gyopár László mégis elvégezhette az orvosi egyetemet a fővárosban. 1936-ban szerzett diplomát.
Ezután 2 évig Eggenhofer Béla mellett dolgozott az esztergomi sebészeten. 1938-ban házasságot kötött Fülöp Irénnel és az akkori szabályok szerint el kellett hagynia a kórházat, hisz ott csak nőtlen segédorvosok dolgozhattak.
Tiszacsegére került körorvosnak, majd a Felvidék felszabadítása után tértek vissza Esztergom környékére, mivel felesége szülei párkányiak voltak. Így lett Bátorkeszi orvosa. 
Nem sokáig gyógyíthatott Bátorkeszin, mert bevonult katonának. Orosz fogságba került és 4 és ½ év után tért haza 1948-ban. 1949. január 1-től lett Tokodon körzeti orvos.
Haláláig – 1968. október 21. – gyógyította a község betegeit. Rendelés közben lett rosszul és az infarctus perceken belül végzett vele.
A tokodi betegek gyógyítását fia Attila vette át, aki 1963-ban szerzett diplomát és a győri kórházban lett gyermekgyógyász szakorvos. 1971-ig működött a községben, majd visszatért Győrbe.
Gyopár László bár csak 2 évig dolgozott kórházunkban, ezt követően évtizedekig gyógyította a környék betegeit. 


Berenyi_Zsigmond.jpg Berényi Zsigmond

Berényi Gyula fia Zsigmond 1882. május 27-én született Édesapja hivatását folytatta, 1907. május 4-én avatták orvossá. 
Néhány évig szülészeti és nőgyógyászati tanulmányokat folytatott. 1909-ben sikeresen letette a tisztiorvosi vizsgát is. 1910-ben az OTI körzeti orvosa, majd 1911-ben átvette édesapja praxisát.
1919. április 23-án az Esztergomi Vizivárosi plébánián a családjával áttért a katolikus hitre. 1920-ban a Vármegye tiszteletbeli főorvosa lett, számos iskolában iskolaorvosi feladatokat is ellátott.
Berényi Zsigmondról, mint kezelőorvosáról Babits Mihály is megemlékezett Beszélgető füzeteiben.
1942-ben 42 és fél éves munkaviszonyt igazolva ment nyugdíjba. Az 1944-es deportálásokat barátainak köszönhetően még átvészelte, de a németek és a nyilasok elől már nem tudott elrejtőzni. Feleségével, Neubauer Erzsébettel és idősebb fiával, Berényi Jánossal együtt gyilkolták meg Tokodon 1945. január 31-én.
Emléktábla, utca őrzi ma Esztergomban dr. Berényi Zsigmond nevét, alakját


Mohos_Zoltan.jpg Mohos Zoltán

1923-ban Taliándörögdön született. Édesapja gépészkovács, felmenői pedig parasztemberek voltak. Kitűnő eredménnyel fejezte be a középiskolai tanulmányait. Először erdőmérnök szeretett volna lenni, de végül a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karára iratkozott be 

1961-ben a katonaorvoslás, a szombathelyi röntgen és az esztergomi laboratórium között választhatott. Ő Esztergomot választotta. Számos munkával bízták meg. Besegített a kórbonctanon, 7 évig a szemészeten, átmenetileg a véradóban is dolgozott.
1965-tól lett az esztergomi labor vezetője. Irányítása alatt nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a kórház laboratóriuma az országos élvonalhoz tartozott. Úttörő jelentőségű munkát végzett az elektroforezissel, illetve a glikolizált Hb-al kapcsolatosan.
Angolul, németül és olaszul olvasta a korabeli szakirodalmat. Végtelen szakmai tudás és szerénység jellemezte. Soha nem törekedett tudományos babérokra, bár megalapozottan tehette volna. Megelégedett azzal, hogy az általa kitalált metodikákat mások használják és tovább fejlesztik.
Egy-egy érdekes laboratóriumi lelet fellelkesítette. Ilyenkor a fiatal klinikusok szájtátva hallgatták az egyes leletekhez fűzött tudományos eszmefuttatásait. 
Szerette a zenét. Szokol rádiója része volt a laboratóriumnak. Lemezeket gyűjtött. Kertészkedett és még a borkészítéssel is megpróbálkozott.
Egy kis ország, kisvárosának kórházában egy nagy ember élte köztünk az életét. Haragosa nem volt, konfliktusai sem voltak, sem kollegáival, sem betegeivel. 
Akik ismerték és bárhová elkerültek a világba Esztergomból, mindig a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel emlékeztek és emlékeznek rá.


Hambach_Jozsef.jpg Hambach József

Csolnokon született 1943. július 31-én. Szegeden szerzett orvosi diplomát. Már III. éves medikusként döntött: belgyógyász lesz. 
Szigorló évét Tatabányán töltötte Brenner főorvos úr osztályán. Brenner főorvos úr ajánlására az Esztergomi Kórház Lélek István által vezetett Belgyógyászati Osztályára került.

1972-ben lett belgyógyász szakorvos. Egy alapvetően kardiológiai profilú osztályon a haematológiát választotta kedvenc témájának. Ezt a szakellátást ő alapította meg Esztergomban és ma is van folytatója.
„Ha újra kezdhetném, lényegében semmit nem tennék másképpen. Most is úgy érzem, a betegek miatt mentem be a kórházba naponta, szerettem volna az ő helyzetükön jó irányba változtatni”
Egy másik beszélgetés alkalmával a következőket mondta:
„Amit a legfontosabbnak tartok hivatásunkban, hogy orvosok legyünk és maradjunk. Ez nem csak életmentést, hanem sok-sok egyéb dolgot is jelent. A beteg bizalmának a megnyerése, vezetése. Nem csak 2x1 tablettával, hanem a lelkével is törődve, hogy igazán tudjunk segíteni.”
Ugyanakkor idézett Maya Angeleutól egy gondolatot:
„Megtanultam, hogy az embert elfelejtik, amit mondasz, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzelmeket váltottál ki belőlük”
Nyugdíjba vonulása után orvosszakértőként dolgozott.
Hosszú betegsége utolsó napjait azon az osztályon töltötte, ahol több, mint 31 éven át dolgozott. Amikor elment, a kórházi ágyát egykori kollegái állták körül és sokunk szemében jelentek meg a búcsú könnyei.
Egy nagyszerű kollega, ember, barát hagyott el minket!


Bense_Imre.jpg Bense Imre

Bense Imre neve a XX. században szorosan összefonódott Esztergom egészségügyével.1913-ban született Kecskeméten. Édesapja kétkezi munkás volt, 7 gyermekéből 3-at tudott taníttatni, akik orvosok lettek. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen olyan professzorai voltak, mint Szentgyörgyi Albert, Rusznyák István, Issekutz Béla, Jancsó Miklós. 

Esztergomban Rajner János főorvos úr osztályán kezdte a pályafutását. 6 évig volt kórházi alorvos. Belgyógyászatból szakvizsgázott, de sebészetből, szülészetből is kellő tapasztalatra tett szert. 6 év után OTBA orvosi állást vállalt, majd a biztosítóintézetek egyesítése után körzeti orvos lett. 1957-ben Dorogra hívták felülvizsgáló főorvosnak. Ettől kezdve délutánonként magánorvosi praxist vitt. Köztudott volt, hogy a Prímási Palota és a Kanonokok háza betegeit is ő látta el.”Rendelőmben, akkoris a falon függött a kereszt. Vallásos meggyőződésemet nem titkoltam” 
„Több, mint öt évtizedig gyógyította a város minden rendű és rangú betegét, hivatását naponta személyes példával hitelesítve. Szó szerint az utolsó leheletéig! Nem-csak termetével emelkedett ki. Az imponálóan okos kollega és példás családapa élete nyitott könyv volt az esztergomiak szemében. Röviden összegezhető: semmi szenzáció, csupán dolgos hétköznapok, valamint riasztásos virrasztások végeláthatatlan sora”...- így búcsúzott tőle egykori kollegája prof. dr. Szállás Árpád


Karpathy_L..jpg Kárpáthy László

1927. július 17-én született Várpalotán. Édesapja bányaintéző volt. Várpalotáról Salgótarjánba került a család. Kárpáthy László középiskolai tanulmányait a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban fejezte be. 1945-ben érettségizett és egy rövid ideig a bányában is dolgozott. 1947-ben vették fel a Budapesti Orvostudományi Egyetemre és 1953-ban szerzett diplomát. Végzés után a bajai Kórházba került. Ebben nyilván szerepe volt nagybátyának, Burg Etének is, aki a kórház igazgatója volt. 1958-ban tett sikeres szakvizsgát szülészet-nőgyógyászatból. 1961. augusztus 16-án vette feleségül Kiss Évát, aki 1 fiúgyermekkel ajándékozta meg 1966. augusztus 6-án Esztergomban dr. Major György váratlanul elhunyt és halálával vezető nélkül maradt a nőgyógyászati osztály. Az akkori igazgató Lélek István ismerte Burg Etét és leutazott Bajára. Így került Esztergomba és lett az osztály vezetője Kárpáthy László. Esztergomban új, modern szülészeti épületet emeltek, melyben a munka 1975. november 16-án indult meg. Kárpáthy Lászlónak legendás volt a rendszeretete, munkabírása. Már-már katonás fegyelmet követelt meg. Nehezen lehetne megmondani, hány esztergomi lakos él ma városunkban, aki az Ő közreműködésével jött a világra. Nem csak példájával tanított, hanem sok éven keresztül szerepet vállalt a nővérek oktatásában, képzésében is. Kevés szabadidejében szívesen vadászott. Második infarctusár nem élte túl. Fia karjai közt halt meg. A szentgyörgymezei temetőben alussza örök álmát.


Vandor_Odon.jpg Vándor Ödön

Vándor Józsefnek – Esztergom egykori rendőrkapitányának - Effner Magdolnával kötött házasságából egyetlen gyermekként született 1867. június 21-én. Középiskoláit szülővárosában végezte. Egyetemi éveiről nem sokat tudunk.1892. márciusában avatták doktorrá. 1 évvel később szeptemberben a Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi karán az iskolaorvosi és egészségtani tanári tanfolyamot is elvégezte.1894-ben Bátorkeszi körorvosává nevezték ki. Nemsokára az Érseki Papnevelde orvosa és egészségtanára lett.  Vándor Ödönt a szorgalom, az aprólékos tudás, a szeretet jellemezte.1915-ben szervezték át az alorvosi státuszt a kórházban és ekkor lett főorvos. 1920-tól ő lett a Simor Kórház osztályvezető főorvosa. Esztergom és környékének elismert és szeretett gyógyítója volt. Tisztelet vette körül. Németül és latinul olvasott, szerette a zenét.

 1929-ben tiszteletbeli megyei főorvossá nevezték ki.1933. február 11-én hunyt el otthonában. Feleségén kívül 3 lánya – Ilona, Sarolta és Magdolna – és egész Esztergom gyászolta


Hamza_Jozsef_1.jpg Hamza József

1885. augusztus 26-án Jászberényben született.

Diplomáját a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetemen szerezte meg 1910. február 10-én. Már a pályája elején is a szülészetet tekintette hivatásának. 1918-ig segédorvosként, majd 1918-1920-ig alorvosként dolgozott a Kolos Kórházban.1919. decemberében főorvossá nevezték ki. 1920-tól volt a Szülészeti Osztály

Hamza József 1930-ban lett a Stefánia Szövetség vezető orvosa.

Évtizedeken át volt a kórház második embere.1935-ben 25 éves esztergomi munkásságát Eggenhofer Béla vezetésével az egész kórház ünnepelte.

1945-ben a város közgyűlése külön napirendi pontot szentelt Hamza József köszöntésének

„Dr. Hamza József 1910-től kezdődően állt, kezdetben, mint alorvos a Kolos kórház szolgálatában, ahol azóta is egyfolytában a legnagyobb odaadással és szeretettel kezeli a rábízott betegeket. Mint esztergomi orvos, mindenkor hathatós pártfogója és támogatója volt a kórház érdekeinek. A város közönsége, mint orvosról, és mint emberről a legnagyobb tisztelettel emlékszik meg.”…

február 1-től elérve a nyugdíjkorhatárt, Nem lehetett békés, nyugodt öregsége. 1952-ben a Mártírok úti lakását állami tulajdonba vették.73 évesen, 1958-ban hunyt el.


Aldori_Mor.jpgÁldori Mór

1845. december 24-én született. Szülővárosában végezte iskoláit, azután a bécsi orvosegyetem, 1871-ben avatták orvossá, szülővárosában telepedett le.

16 éven keresztül a Munkás Biztosítási Pénztár főorvosa volt. 1876-ban a kolerajárvány idején kifejtett tevékenysége után királyi kitüntetésben részsült.
 A 90-es évek elejéig részben a Szenttamás- vízivárosi körzet, részben a pilismarót-dömösi körzet orvosa volt. A városrészek egyesítése óta pedig már az egész város tanácsorvosa. A vármegye is tiszteletbeli megyei főorvossá választotta évekkel később.
Mint Esztergom városa polgára, az igazi polgári és hivatali erények valóságos példaképe” – írta róla az Esztergom és Vidéke. 1914-ben királyi tanácsos lett. Az I. világháború során a fertőző betegek ellátásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Megkapta az I. osztályú hadiékesíményes vöröskereszt díszjelvényt.

1920-ban hunyt el.


indeRajner_1.jpgDr. Rajner János

1904. február 26-án született Abaszéplakon. 1922-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. A diploma átvétele után rövid ideig a Rókus Kórházban dolgozott. 1928-ban került Esztergomban, ahol élete végéig dolgozott. A kórházban és a városban belgyógyászként vívott ki elismerést. Több hónapot töltött az Erzsébet királyné Szanatóriumban és a tüdőbetegek gyógyításában is sikereket ért el. Serédi Jusztinián és Mindszenti József bíborosok orvosa is volt. Babits Mihály is szeretettel írt róla. Esztergomban mindenki csak Muki bácsinak nevezte és tisztelte. 61 év adatott meg neki. Az esztergomi Szentgyörgymezői temetőben nyugszik.

Számos méltatója közül prof.dr. Naszlady Attila rövid sorait idézzük meg:

..."Rajner Muki bácsiról igen jó emlékeim vannak. Szeretetre méltó embernek ismertem meg, mondhatom nagyon hamar atyai barátság alakult ki közöttünk. Tőle tanultam, hogy hamuval a fejemen közelítsek a beteghez és figyeljek rájuk. Olyan dolgokat adott át nekem, amelyek nem voltak leírva."...

Forrás: Dr. Rajner János (1904-1965) Kolos füzetek


Patonay_Janos.jpg

Patonay János


Nagy_Pal.jpg

Nagy Pál


Tabori_Lajos.JPG

Tábori Lajos


Csizik_Eva.jpg

Csizik Éva


Bardy_Karoly.jpg

Bárdy Károly


Zagonyi_Laszlo.jpg

Zágonyi László


Katona_Erno.jpg

Katona Ernő


Kisdery_Jozsef.jpg

Kisdéry József


Illyes_Melinda.jpg

Illyés Melinda


Kiss_Gyula_3.jpg

Kiss Gyula


Hamza_Jozsef.jpg

Hamza József


Bodo_Mihaly.jpg

Bodó Mihály


Toth__Jozsef_(1).jpg

Tóth József


Micsinay_Ervin.jpg

Micsinay Ervin


Szolar_Bela_1.jpg

Szolár Béla


szontagh.jpg

Szontagh Csaba


Mosonyi_Albert_(8).jpg

Mosonyi Albert


Putz_Gyorgy.jpg

Putz György


Szabo_Zoltan.jpg

Szabó Zoltán


Kindler_Miklos.JPG

Kindler Miklós


Magyar_Karoly.jpg

Magyar Károly


Perenyi_Istvan.jpg

Perényi István

 

 

 


Roman_Jozsef.jpg

Román József


Kollo_Klara_1.jpg

Köllő Klára


Arky_Nandor.jpg

Árky Nándor


Dubay_Miklos.jpg

Dubay Miklós


Till_Jozsef.jpg

Till József


orvosportrek.jpg

Varga Tibor


Gonczy_Bela.jpg

Gönczy Béla


Strebely_Ilona.jpg

Strébely ilona


Muranyi_Istvan.jpg

Murányi István


Gyopar_Laszlo.jpg

Gyopár László


Laszlo_Viktor.jpg

László Viktor


Dobay_Pal.jpg

Dobay Pál


Foldessy_Tibor.jpg

Földessy Tibor


Nemeskery_Edvin.jpg

Nemeskéry Edvin


Hamory_Vilmos.jpg

Hámory Vilmos


Kovacs_Tamas.jpg

Kovács Tamás


Lorinczy_Jozsef.jpg

Lőrinczy József


nobilisandras.jpg

Nobilis András


Lukacsi_Laszlo.jpeg

Lukácsi László


Dr.Tilll_Attila.jpg

Dr. Till Attila


kokas_katalin_.jpg

Kokas Katalin


dr_trischler_vilmos.jpg

Dr. Trischler Vilmos


Pavlik_Gabor.jpg

Pavlik Gábor


krempel_julianna.jpg

Krempel Julianna


markovics_dezso.jpg

Markovics Dezső


MICSINAIY_ERVIN.jpg

Micsinay Ervin