Sárközi György: Betegek

 2021.10.11 09:50

Sarkozi_Gyorgy.png

A sárga nap, a remegő vén.
betegen fonnyad
a téli ég hűs lepedőjén.

Oly bágyadt, elgyötört a képe,
pedig alig van
egy kevés hőemelkedése.

Unatkozón a földre bámul:
éppen rálátok
mártonhegyi betegszobámból.

Bizony én is kutyául állok,
ágybörtönömnek
rácsán át nézem a világot.

Lázmérőm faggatom, vizsgálom,
és hajnaltájban
sóhajtva törlöm izzadságom.

Nem jól van így ez, öreg bátyám,
halott minden nap,
mit a beteg elnyög az ágyán.

Gyógyuljunk meg, kapjunk erőre,
s menjünk, rohanjunk
a hegytetőre, égtetőre.

S én a földről, te az egekből
izzón kiáltsuk:
„Hé, emberek! ébredjetek föl!”