Zelk Zoltán: A szomszéd kórtermében

 2021.09.13 12:59

zelk_zoltan_1972_2.jpg A lélek kondenz-csíkja
már a mennyezeten,
de most feszül, ahogyan még soha,
s matrachoz a test,
most ordítaná a szív, mikor hebegni,
dadogni se tud már csak Ttt! csak Itt!
a csukott szemhéj alól füst szivárog,
máglyán, mit gyüjtött hetvenhárom évig,
most hamvad el az utca, a lakás,
a vitrin, a dívány,
a fényképalbum, a
fiókok kacat kincsei,
s a törlőrongy, amit,
mintha a reggel zászlaját,
lobogtatott ablakán kihajolva ---
 holnap, holnapután
leveszik majd kezéről,
le az infúzió bilincseit
s megnyílik a szabadulás
rettegett kapuja.