SZENT ISTVÁN-REND 2021

 2021.08.30 10:50

tudosok.jpg Lovász László és Vizi E. Szilveszter a Szent István-rend idei kitüntetettjei
A legrangosabb állami kitüntetést 2021-ben a két volt akadémiai elnöknek kutatói pályafutásukért, a magyar tudomány jó hírnevét világszerte erősítő eredményeikért, oktatói munkásságukért, valamint a tudományos ismeretterjesztésben vállalt kimagasló szerepükért ítélték oda.

„Hagyományaink szerint nemzeti ünnepünkön a Szent István-rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet. Ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok” – mondta Áder János a Sándor-palotában augusztus 20-án a kitüntetések átadásakor az MTI tudósítása szerint.

Lovász Lászlót méltatva a köztársasági elnök elmondta, hogy a magyar matematika Aranycsapatából igazolt a világ élvonalába: „Az Erdős Pál köpönyegéből előbújó nemzedék tagjaként már fiatalon hírnevet szerzett, később pedig számtalan elismerést a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén. Gyermekkorától tudta, hogy a matematika nemcsak megtanulandó tantárgy, hanem egy akár művészi élvezetet nyújtó tudományterület” – hozzátéve, hogy a matematikus lelkesedését később nagy hatású tanárként, inspiráló előadóként, felelős vezetőként adta tovább Budapesttől Ohióig. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a Norvég Tudományos Akadémia idén, immáron harmadik magyarként Lovász Lászlónak ítélte a matematikatudomány talán legrangosabb kitüntetését, az Abel-díjat.

Vizi E. Szilveszter munkásságáról szólva Áder János elmondta, hogy a kutató tankönyvi adatoktól merőben eltérő állításait eleinte kétkedéssel, hitetlenkedéssel és távolságtartással fogadták. Vizi E. Szilveszter azonban tudta, hogy „a felfedező legelőször mindig egyedül van”, és ezért ragaszkodott az igazához. Oxfordi eredményei áttörést hoztak az idegsejtek közötti kommunikáció megértésében. „Ezzel kapcsolatos tanulmánya klasszikussá vált, a kezdeti elutasítást követően számos elismerést kapott, tudományos kutatók hivatkozási alapja lett” – mondta Áder János, hozzátéve, hogy ez a felbecsülhetetlen jelentőségű tudás áttörést hozott az agykutatásban és egészen új utakat nyitott a gyógyszerkutatás előtt.
Lovász László: Fontos, hogy a kutatóknak legyen kitekintése más tudományterületre is
Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is – hangsúlyozta az MTI-nek Lovász László matematikus, az MTA egykori elnöke, aki pénteken vehette át a Szent István Rendet.
A legrangosabb állami díjjal Lovász László kiemelkedő kutatói pályafutását, nemzetközi szinten is elért eredményeit, iskolateremtő oktatói tevékenységét, valamint a matematika népszerűsítésében vállalt kimagasló szerepét ismerték el.
„Nyolcadik osztályos koromban kezdtem el matek szakköre járni, ott magával ragadott a feladatok megoldása, az, hogy egy példát milyen ötlettel lehet igazán szépen megoldani. A szakkör vezetője tanácsolta, hogy menjek a Fazekas Mihály Gimnáziumba, akkor indult egy matematika tagozatos osztály és attól kezdve már egyenes volt az út, hogy matematikus legyek” – emlékezett vissza a kezdetekre a számítógép-tudomány világhírű kutatója, akit azóta Corvin-lánccal, Abel- és Wolf-díjjal, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjjal is kitüntettek.
„Mindig az érdekelt, hogy mire lehet használni a matematikát, a matematikai gondolkodásmódot”
– fogalmazott Lovász László. Hozzátette: annak, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a matematika tudománynak, az a legfontosabb oka, hogy már világviszonylatban is nagyon korán elindult a matematikai tehetséggondozás az országban.
„Nyilván egy kis ország nem tudja a matematika egészét befolyásolni, de annak egyes területein jelentős eredményeket érhet el, ahogy Magyarországon is történt” – fűzte hozzá Lovász László.
Pályája kezdetéről szólva úgy fogalmazott: „úgy választottam témát, hogy kinyitottam a szemem és azt kerestem a világban, hogy mely terület az, ahol új kérdések jönnek majd elő. Bár a gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni” – mondta.
Az Abel-díjas matematikus munkássága kiemelkedő eredményének nevezte, hogy sikerült összekapcsolnia a matematika és a számítógép-tudomány klasszikus és új területeit.
„Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is”
– hangsúlyozta a matematikus, aki fontosnak nevezte azt is, hogy a különböző témákon dolgozó fiatal kutatók beszéljenek egymással, ismerjék meg egymás munkáit, és fordítsanak figyelmet a matematika alkalmazási területeire is.
„A matematika kicsit hasonlít a zenéhez: ugyanúgy van belső logikája, harmóniája és vannak benne meglepő fordulatok, ezek alapozzák meg az élvezetét. Odáig kellene eljutni az oktatásában, hogy minél több ember megértse és élvezze a vele való foglalkozást” – fogalmazott az Abel-díjas tudós, aki jelenleg két kutatótársával, Barabási Albert-Lászlóval és Jaroslav Nesetrillel a nagy hálózatok matematikájának a feltárásán dolgozik.