A VASZARY CSALÁD 9

 2020.04.14 13:14

muratilili.jpgGéger Melinda  „Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században” című tanulmánya a Vaszary család történetével foglalkozik. ( Megjelent a Somogyi Múzeumok Közleményei-ben 2008-ban). A szerző engedélyével folytatólagosan közöljük az írást.

Muráti Lili színésznő (Nagyvárad, 1912/1914. július 22
– Madrid 2003. április 16.)

Muráti Rákosi Szidi színésziskolájában tanult Tolnay Klárival, Mezey Máriával és Turay Idával egyidőben. Tehetségét Bárdos Artúr fedezte fel, aki egy lebetegedett színész helyére keresett beugró színésznőt: Zilahy lajos Tűzmadarában debütált Budapesten 16 éves korában. A harmincas évektől jelentős sikereket ért el a magyar színpadokon és filmekben. Az 1935-ben forgatott Csúnya lány c. filmben játszotta első főszerepét.
A 30-as évek végén a színpadi játék hozta össze Vaszary Jánossal, akivel 1941 tavaszán házasodtak össze.

Muráti saját bevallása szerint teljes mértékben férjének köszönhette sikereit. A Vaszary által írt darabokban a helyzetkomikum mindig Muráti megjelenéseire volt fel- építve. Vaszary vezette be a vígjátékok világába, és az ő segítségével formálta ki az általa képviselt önálló, fiús és sportos női karaktert is. Az édeskés naiva szerepkörével szakítva a határozott, kissé kacér és nagyon tudatos fiatal lányt alakította, aki minden helyzetben feltalálja magát és mindent problémát meg tud oldani.
„A döntő benyomásom az volt róla, hogy egész lényében van valami érdes, újszerű, mai vagy holnapi, vagy ha úgy tetszik: up to date furcsaság, a mai íróknak ilyen alakokat kellene megírniuk”.

A korabeli társasági lapok sokat foglalkoztak vele: igazi sztár volt, akiről a közönség megtudhatta, hogyan mossa a haját, hogy gyengébb tenisz-játékos, mint a férje, Vaszary János, de még az is publikussá vált, hogy Muráti és Vaszary külön-külön lakásban laknak, mert szerintük a jó házasság titka az, hogy csak addig tartózkodjanak egy fedél alatt, amíg jól érzik magukat egymás társaságában. Muráti Lili rengeteget sportolt: úszott, lovagolt, teniszezett, autózott és motorozott – szinte minden létező sportot űzött, ami a kor divatja volt. Amikor 1933-ban megjelent a kétrészes fürdőruha Budapesten, a sportos eleganciájáról híres színésznő az elsők közt vette fel, Magyarországon ő hozta divatba a pöttyös nyári kalapot és neki volt a legnagyobb miniszoknya-gyűjteménye is.
Az 1944-es őszén történt nyilas hatalomátvétel után a házaspárról sokféle mendemonda járta. „Negyvenötben már tele volt az ország mindenféle szóbeszéddel. Rettenetes cikkek jelentek meg rólunk. Janinak három színház játszotta a darabjait, filmdirektor volt, és ő írta a legjobb forgatókönyveket, Németországban is elismerték. Mivel az én pályám is magasra ívelt, irigyeltek bennünket. Rólam előbb azt terjesztették el, hogy gyűlölöm a zsidókat, aztán amikor jöttek a nyilasok, két újság is azt próbálta bebizonyítani, hogy egy Lévai nevezetű zsidó ügyvéd lánya vagyok. Szegény édesanyám... én csak őt sajnáltam, őmiatta éreztem kellemetlen helyzetben magam. Ő ugyanis soha az életben meg nem csalta az apámat.”
Muráti Lili állítólagos zsidó származását illető találgatások ugyanúgy kényelmetlen helyzetbe hozták őket, mint a nyilas diktatúra propagandafogása, melyben Szálasi és a magyar színművészek jeles alak- jainak (Szeleczky Zita, Páger Antal) találkozásáról tudósítanak a Sándor palotában. A korabeli híradófelvétel tanúsága alapján Muráti Lili volt, aki Vaszary Jánost Szálasi Ferencnek bemutatta.

1944 karácsonyán a házaspár Budapestről vidékre menekült az orosz csapatok elől. Kilenc hónapon keresztül bujkáltak vidéki birtokaik közelében, és eközben sok hányattatáson estek át.
„Karácsony napja volt, a bátyám telefonált, hogy azonnal menjünk, mert jönnek az oroszok. Úgy emlékszem, huszonöt kilométer lehetett már mögöttünk, amikor sehol semmi, egyszer csak lerobbant a kocsink, és kész, nem mozdult többé. Akkor jöttek a katonák, megfogták és félretolták, mi meg gyalog mentünk tovább, de nem sokáig, mert fáztunk és sötét volt. A Hűvösvölgyben fogtak el bennünket először. Falhoz állítottak az oroszok, aztán pincébe zártak, majd kihallgattak, de hogy durvák lettek volna hozzánk, azt nem mondhatom. Még a kihallgatások sem jelentettek különösebb lelki tortúrát. Kilencszer fogtak el bennünket, de sohasem bántottak. Akkor aztán elmentünk vidékre, a birtokunkra. Ott akartunk meghúzódni, csakhogy a gazdatiszt már bent ült a házunkban, úgyhogy máshol kellett helyet találnunk. Kilenc hónapot töltöttünk a szomszédos birtokon, én ott szántottam, vetettem, libákat tömtem. Fent laktam egy félig lebombázott istálló padlásán, aminek az volt a nagy előnye, hogy senkinek eszébe nem jutott, hogy ott bujkálhat valaki Aztán a férjem azt mondta: – Hova megyünk? Nem tudom! – válaszoltam neki, s indultunk is vissza Pestre...” 1945-ben tértek vissza Budapestre, ahol mint a fasiszta kultúrpolitika támogatóit, letartóztatták őket. Megjárták a hírhedt Andrássy út 60. börtönépületét is, ahol felváltva vallatták őket. legendaszámba menő történet, hogy Muráti Vaszary Jánosnak dalban énekel- te el azt a vallomást, amit az oroszoknak tett, mert nem találkozhattak.
„…rengetegszer fogtak el bennünket az oroszok, hol engem, hol a férjemet… Minduntalan kihallgattak, s összeegyeztették az elmondottakat azzal, amit a másikunk vallott. S ha véletlenül volt köztük valamilyen eltávolodás, akkor ordítottak. Egyébként semmi különös nem történt… Végül énekelve „mondtam el” Janinak, mi hangzott el a kihallgatáson, hogy tudja, pontosan mit kell vallania. S persze az orosz őrök azt hitték, valamilyen slágert énekelek…”
Több menekülési kísérlet és letartóztatás után 1946. júniusában hagyták el végleg az országot. „Mi itt voltunk 46-ig. Miután annyi rosszat írtak rólam, a Jani azt mondta, gyerünk, neked nem terem virág.” Az emigrációval hazai megítélésük megpecsételődött. Mindkét művészt börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és állampolgárságtól való megfosztásra ítélték.

Vaszary János és Muráti lili első útja az emigrációban Ausztriából Münchenbe majd Franciaországba vezetett, ahol ismerőseik segítették őket. Párizsban hadifogságba esett korábbi inasuk, lucien tartotta el őket., A letelepedési engedélyt nem kapták meg, így a kiutasítás után kényszerűségből egy normandiai kis faluban húzták meg magukat kilenc hónapon keresztül egykori magyarországi birtokaik vezetője, Pierre jóvoltából. Ismerték a falu polgármesterét, aki naponta huszonnégy órával hosszabbította meg az ott-tartózkodási engedélyüket. Egy magyar barátjuk, bizonyos Kopits professzor összeköttetései révén vált lehetővé számukra, hogy a franciaországi hányódás után Spanyolországban települjenek le. Párizsból az első osztályú vonaton utaztak a határig, mert a másod és harmadosztályon a francia hatóság figyelte a menekülteket. A végállomástól a határig gyalog mentek, és a földön fekve kellet kivárni a pillanatot, hogy átjussanak. Baszk csempészek segítségével, gyalog jutottak át a lezárt határon, és mezítláb, egy szál ruhában érkeztek San Sebastianba, ahol Vaszaryt egy baszk orvos ismerőse várta. 1947-ben egy madridi sétájuk alkalmával tűnt fel egy színházi plakát, melyen Vaszary János Angyalt vettem feleségül c. szín- darabjának premierjét hirdették.
„Csak a kakasülőre tudtunk jegyet venni, ám az első szünetben elterjedt, hogy a darab magyar írója itt van, s az előadás végén ezt az igazgató be is jelentette. Tomboló lelkesedés fogadott bennünket.” Az előadás impresszáriója Vaszaryt íróként foglalkoztatta, és neki köszönhetően Muráti Lili fél évvel később szerephez jutott. Az első években csak törte a nyelvet, de a szerepei kifejezetten erre épültek. (francia szobalány, orosz nagyhercegnő)

A száműzetés első évei természetszerűleg az új környezetbe való beilleszkedéssel és egzisztenciateremtéssel teltek. A publikálási lehetőségek az 50-es évek elején meglehetősen rosszak voltak. Az írói munkából való megélhetésre legfeljebb azok gondolhattak, akik rádióhoz szegődtek el, mert azokon kívül nem volt intézmény, amely magyar írókat foglalkoztatott  volna. Az emigrációs sajtó bevételei olykor a nyomtatási költségeket sem fedezték, a szerzők és szerkesztők sokszor ingyen munkát végeztek.

„Az írók munkáját a külföldi magyar folyóiratok és lapok nem fizették meg. Kezdetben kiadók sem léteztek, ami meg mégis volt, ugyanolyan alkalmi társulásnak bizonyult, mint a lapok és folyóiratok. Magyar írónak tehát csak kevés megjelenési lehetősége volt és ha munkáit ki is nyomtatták, pár száz olvasónál többre e kezdeti időkben aligha számíthatott. Nagyobb közönség csak azoknak jutott, akik rádiónál dolgoztak. Ez a magyarázata annak, miért választották oly sokan az írók közül a mikrofon nyilvá- nosságát, akár fő kereseti forrásként”. Muráti Lili és Vaszary János számára az első időszakban a Madridi Magyar Rádió is lehetőséget nyújtott. A Spanyol Nemzeti rádió (rNe) 1949  januárban indult magyar adása 1975 karácsonyáig működött. A rádió műsorpolitikája társadalmi kérdésekben keresztény konzervatív és radikálisan antikommunista volt. A kezdeti években Vaszary külső munkatársként, Muráti Lili 1948–50-ig a magyar adások bemondójaként dolgozott itt.
Muráti Lili idővel saját társulatot alapított. 1950–63 között társulatával járta a spanyol színpadokat, 1966-ban Argentínában is vendégszerepelt. Vaszary János az együtt töltött évek során mintegy ötven színpadi szerepet írt neki. A színésznő Spanyolországban jellemszerepekben és komikai szerepkörben is sikeres volt, és emellett számos filmben játszott. legismertebb közülük a Doktor Zsivago, ahol Omar Sharif partnereként volt egy jelenete. Vaszary Jánossal életük végéig Madridban éltek, ahol néha meglátogatta őket a másik két Vaszary: Gábor és Piroska. Vaszary János 1963. november 27-én rákbetegségben hunyt el. Házasságukból gyermek nem született. Muráti Lili Vaszary temetése után még egyszer férjhez ment: második férje Dóra Sándor nemzetközileg elismert sportlövő és me- zőgazdász volt. A színésznő 2003. április 16-án hunyt el Madridban, de előzőleg a 70-es évek közepétől több alkalommal járt Magyarországon, és megélhette színészi munkásságának elismerését is.