ÚJABB SZLOVÁK TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS

 2019.07.22 19:23

gyalogezred.png Ezúttal a cs. és kir. 26. “esztergomi” gyalogezred magyar katonái váltak szlovák hősökké. Senkinek nem hiányzik egy újabb Úzvölgye, de mi magyarok hova hátráljunk még? A Dunába? Netán a Duna mögé? Ezúttal a cs. és kir. 26. “esztergomi” gyalogezred magyar katonái váltak szlovák hősökké

Újabb szlovák történelemhamisítás

“Az osztrák-magyar hadseregben több olyan gyalogezred is létezett, amelyet bizonyos értelemben “szlováknak” nevezhetünk. Ez abból adódik, hogy ezen [ezredek] legénységét a mai Szlovák Köztársaság területéről sorozták, és mert a katonák jelentős részét épp szlovákok tették ki. Egy ilyen ezred volt a 26. gyalogezred.”

 

Egy ilyen történelmi csúsztatással kezdődik a Beszkidek Hadtörténeti Klub [Klub vojenskej histórie Beskydy] egyik online-cikke, amely az egykori cs. és kir. hadsereg magyar kiegészítésű ill. a Magyar Királyi Honvédség elesettjeinek névsorát teszi közzé. Az említett ezredet érintő cikksorozatuk immár hetedik részében a hadikórházakban elhunyt katonák nem teljes névsora olvasható. 65 név, közülük 50-en a mai Szlovákia területéről származó egyének – és természetesen mindannyian „szlovákok”.

Szlovákia szolgálatában…

A Beszkidek Hadtörténeti Klub többeknek ismerős lehet. Ez a társaság adta ki ugyanis 2019 elején az igen beszédes című „Slovensko (sic!) a prvá svetová vojna” [„Szlovákia (sic!) és az első világháború”] könyvet, melyet iskolák számára kedvezményesen árusítanak. Hogy 1914 és 1918 között milyen értelemben létezett „Szlovákia” ill. hogy ezen „ország” határai meddig nyúltak – főleg, hogy a tényleges határvonalat csak 1920-ban állapították meg –, az ismét a csúsztatás kategóriába sorolható. A Klub online oldala több ezred katonáit kutatja, ami igen nemes vállalkozás, a probléma azonban a narratívában rejlik, magyarul: Mit kezdünk a feldolgozott információval és hogyan tálaljuk azt a nagyközönségnek?

A „huszonhatosokról” röviden

A cs. és kir.26. gyalogezred a közös hadsereg egyik tradícióban gazdag alakulata volt, amit még a 18. század elején alapítottak. Az ezred katonái több-kevesebb sikerrel harcoltak Nagy Frigyes poroszai és Napóleon franciái ellen, jelen voltak a 19. század összes nagy háborújában [1859, 1866] és 1914-1918 között is helytálltak. Egy 1914-es nemzetiségi kimutatás szerint, amit a Beszkidek Klub is megnevez, az ezred 53%-át magyarok adták [De akkor miért is „szlovák” a többség?], 38%-uk szlovák, a maradék 9% „egyéb” nemzetiségű – valószínűleg német vagy zsidó. Ezeket a számokat egyébként osztrák források is megerősítik. Az ezredparancsnokság, valamint az I./26, II./26 és IV./26 zászlóaljak Győrben, a III./26 zászlóalj Esztergomban állomásozott; innen kapta az egység az „esztergomi” [ill. a Beszkidek Klub szerint „ostrihomský”] nevet.

Hogy a huszonhatosok 38%-át szlovákok tették ki nem meglepő, hiszen az ezred katonái szép számban a Garam völgyéből – többek közt a Nyitra-Aranyosmarót-Zsarnóca-Garamszentkereszt vonalon – verbuválódtak. Léva, Érsekújvár, Komárom környékéről ezzel szemben egyértelműen magyarok tették ki a legénység túlnyomó többségét.

Körkép.sk

2019. júl.