MEGÁLDOTTÁK VASZARY KOLOS BÍBOROS, HERCEGPRÍMÁS SZOBRÁT KESZTHELYEN

 2018.05.14 13:09

vaszary_szobor.jpg Szülővárosában, Keszthelyen állítottak szobrot Vaszary Kolosnak. A május 4-i ünnepség elején szentmisét mutatott be a Magyarok Nagyasszonya-templomban Márfi Gyula érsek Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapáttal és Fazakas Z. Márton OPraem apáttal, valamint keszthelyi és környékbeli lelkipásztorokkal.

 

Farkas Ferenc szobrászművész egész alakos, életnagyságú bronzszobra a valamikori esztergomi érsek szülőháza előtt kapott helyet. A szobor Keszthely Város Önkormányzata és a Bencés Diákszövetség Zala Megyei Szervezete kezdeményezésének köszönhetően készülhetett el.

Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár; Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere; Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; valamint Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője.

A szoboravatáson műsort adtak a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom Salve Regina Kórusa és Zenekara, valamint a Ranolder János Római Katolikus Általános iskola diákjai.

Az ünnepi beszédek és a szobor leleplezése után Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát áldotta meg az alkotást.

* * *

Vaszary Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. február 12. – Balatonfüred, 1915. szeptember 3.) pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, 1891 és 1912 között esztergomi érsek, történész, 1894-től az MTA igazgató tagja.

Édesapja, Vaszary Ferenc (1764–1840) szűcsmester volt, akit nyolcéves korában veszített el, ezután édesanyja, Bajnok Terézia nevelte. Középiskoláit Keszthelyen, a teológiát 1847. szeptember 15-étől – miután belépett a Szent Benedek-rendbe – Pannonhalmán végezte. Pápán a bencés főgimnáziumba járt.

1854 és 1856 között tanár volt a komáromi bencés főgimnáziumban. 1856. május 26-án szentelték pappá. 1856 és 1861 között Pápán, 1861 és 1869 között Esztergomban tanított. 1869-től a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. Az ő idején épült a győri főgimnáziumi épület. 1885. április 28-án pannonhalmi főapáttá választották rendtársai. Ő alatta egyesítették a zalavári apátságot a pannonhalmi főapátsággal. Nagy gondot fordított a közép- és népiskolai tanügy fejlesztésére. Szentivánon és Zalaapátiban új leányiskolákat létesített és vezetésüket az irgalmas nővérekre bízta. Ebben az időszakban létesült Kiscellben is új leányiskola. Varsányban és Tömördön is új iskolákat emelt. Megújíttatta a régi apátsági templomot Tihanyban; restauráltatta a tényői, péterdi, ravazdi, bársonyosi, szentiváni templomokat, Radán pedig új templomot építtetett. A rend tulajdonában levő balatonfüredi fürdőt kiépítette; számos épületet emeltetett a rend birtokain.

1891. október 27-étől esztergomi érsek és hercegprímás; 1892. február 7-én szentelték püspökké, nemsokára, 1893. január 16-ától bíboros lett. 1885. június 8-án a koronázási jubileum alkalmával fényes egyházi beszédet mondott, mely általános feltűnést keltett. Számos egyházi intézményt létesített. Budapesten érseki helynökséget (Cselka Nándor püspökkel az élén) és szentszéket állított fel. 1893. április 10-én merényletet követtek el ellene, Kohl Medárd titkár saját életének kockáztatásával mentette meg. 1893 májusában nagy zarándoklatot vezetett Rómába. 1894-ben megnyitotta a budapesti katolikus nagygyűlést. Ugyanebben az évben fogadta és üdvözölte Balassagyarmaton a királyt. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére volt, nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése.

1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. 1895-ben tett 50 ezer koronás felajánlásával lehetővé tette egy új közkórház alapítását Esztergomban (ma Vaszary Kolos Kórház). Lemondott az esztergomi dunai hídvámról, s így lehetővé tette a vashíd építését. 1895. szeptember 28-án ő áldotta meg a Mária Valéria hidat. 1896. május 3-án, a millenniumi ünnepségek keretében tartott hálaadó istentiszteleten beszédet mondott a királyhoz, a királynéhoz és a nemzethez, ugyanekkor királyi elismerésben részesült. Az ünnep alkalmából az ő kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.

Mint esztergomi érsek sokat tett egyházmegyéjében a tanügy fejlesztéséért: a főtanfelügyelői hivatalt újjászervezte, Esztergomban kisdedóvónő-képző intézetet alapított, rendezte és emelte az érseki tanítóképző-intézeti tanárok fizetését, stb. A katolikus tanítók árva- és menedékházára 10 ezer forintos, szülővárosa, Keszthely szegényei számára 100 ezer koronás, a keszthelyi főgimnáziumi tanulók részére pedig 50 ezer koronás alapítványt tett.

1912 októberében lemondott esztergomi érseki méltóságáról; ezt követően balatonfüredi nyaralójában főként történeti tanulmányaival foglalkozott. 1913-ban X. Pius pápa Csernoch János kalocsai érseket nevezte ki esztergomi érsekké.

Vaszary Kolosnak állít emléket Krúdy Gyula szép, Nyárutó a prímásnál című novellája.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

2018. május 6.