100 ÉVE TÖRTÉNT

 2021.06.21 11:30

korhaz_regi.300x189.jpg Az igen nehéz körülmények ellenére is fejlődött a kórház. 1921. májusában a 3 alorvosi állásra kiírt pályázat után az alispán Palkovics László kinevezte Horeczky Gézát,  Tulassay Józsefet és Tábori Lajost a Kolos Kórház alorvosává.

A városban pedig Bíró Dezső a bécsi klinikán folytatott fogászati tanulmányok után a Német utca 10. alatt rendelni kezdett. Nem messze tőle a 2. számú házban Tannert Jakab, otthonában szintén betegellátást vállalt.

Tokodon ekkor lett Büttner Károly körorvos.
Ezidőtájt a kórházban a gondnoki teendőket Morvai Antal látta el, de nem érdektelen a korábbi gondnokokról is megemlékeznünk.
Az év elején Sinka Ferenc Pál, mint beteg a Kolos Kórház „vendégszeretetét” élvezte. Gönczy Béla kisebb mellkasi műtétet is végrehajtott a betegen – korábbi beosztottján - gennyes mellhártya gyulladása miatt.
A másik egykori kórházgondnok, 1921 tavaszán került bíróság elé, a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért. Bártfay Géza az Esztergomi Vörös Őrség rendészeti osztályának előadója, és nyomozója volt 1919-ben. „Csak a közbiztonságot védtem” – védekezett, de a bíróság 14 évi fegyházra ítélte.
Péter Imre ügyét is áprilisban tárgyalták. Két rendbeli gyilkossággal vádolták. Ez nem nyert bizonyítást, de a „kir. Törvényszék Péter doktort 5 rendbeli izgatás és 1 rendbeli zsarolás miatt 6 évi börtönre ítélte, melyből 1 évet és 4 hónapot kitöltöttnek vesz”.

A korabeli dokumentumok keveset árulnak el arról az áldozatos munkáról, amit az ápoló apácák ebben az időben is végeztek. Munkájukat a Simorban, #Lénart Florianna, a Kolosban pedig Haller Leonida főnővérek irányították. A kórház valamennyi alkalmazottját megrendítette Bodnár Tirza irgalmas nővér halála, aki 16 évi sebészeti szolgálat után hunyt el.
Az esztergomi egészségügy óriási veszteségét jelentette január 8-án Wertner Mór párkányi körorvos halála is, aki 72 évesen hunyt el.

Werner Mór emlékét ma is méltán ápolják Párkányban. Az izraelita temetőben levő sírkövén a felirat: „Lelke a múltba keresett megnyugvást, emléke a jövőben él.”

1849. július 26-án született a Pozsony-megyei Spáczán. Apja Wertner Ábrahám, kereskedő volt, édesanyját Winkler Debórának hívták. 1860. és 1868. között Temesvárott volt középiskolás. Orvosi oklevelét 1872-ben Bécsben szerezte. 1872-től a Pozsony megyei Szencén lett körorvos. Ekkor kezd foglalkozni a történettudománnyal. Megnősül, feleségül veszi Kuti Nellyt. 1890-1893-ig Pozsony megye tb. főorvosa. 1894-ben költözik Esztergom megyébe, először Muzslán telepszik le, majd 1908-tól haláláig Párkány járási orvosa. 

A lexikonok főleg heraldikai-genealógiai munkásságát emelik ki, de orvostörténeti tevékenysége is figyelemre méltó volt. Dr. Szállási Árpád Wertner Mór halálának 75. évfordulóján így írt róla: „Wertner Mór történésznek született. Már szenci gyakorlóorvos korában intenzíven foglalkozott a gyógyítás múltjával. Ezirányú írásai elsősorban a Gyógyászat és az Államorvos c. melléklet hasábjain jelentek meg, de igen fontos cikket közölt az Orvosi Hetilapban is, noha annak abban az időben id. Purjesz Zsigmond belgyógyász magántanár volt a „házi orvostörténésze.”
Wertner Mór helyreállított síremléke a párkányi temetőben, emléktáblája pedig a Fő utca 13 sz. ház falán lett elhelyezve.


1921. Gönczy Béla számára meghatóan ünnepelt jubileumot jelentett. 25. éve került Esztergomba, és még 6 évet dolgozott a szegényházban is. Tevékenyen részt vett az új kórház létrehozásában. A negyedszázados jubileum a feldíszített kápolnában szentmisével kezdődött, majd a műtőterembe vonult az ünneplő közönség, melyet dr. Antony Béla polgármester vezetett. Az üdvözlők sorát Vándor Ödön nyitotta meg. Salamon Vilma ezüstkoszorút nyújtott át Gönczynek, melynek levelein orvosok, nővérek, tisztviselők nevei voltak olvashatók. Galgócz András a kórház kapusa a személyzet nevében köszöntötte az igazgatót. Az ünnepelt meghatódva mondott köszönetet.

 Az Esztergom című lap az eseményről írt tudósítását így fejezte be: „kik ott voltunk, azzal a jóleső tudattal távoztunk a bensőséges ünnepről, hogy az igazi érdem megtalálja most is a nemes szívek háláját és tiszteletét.
A lap külön tárcát szentelt is Gönczy Béla eddigi életútjának.

Megemlékeztek szüleiről Gönczy Leo honvédezredesről és édesanyjáról Rozet Kornéliáról. Orvossá válásáról és a Kolos kórház létrehozásában szerzett elévülhetetlen érdemeiről. Méltatták a kórház fejlesztésében és a háborúban a sebesültek ellátásában végzett munkáját.
Ebből a cikkből tudjuk azt is, mit tett #Gönczy Béla a proletárdiktatúra alatt. „Amikor a kommün helybeli faktorai a volt egészségügyi megbízottra /Seyler Emil / bízták a kórház forradalmasítását és hajsza indult meg az ő kibuktatására, erélyes fellépéssel kivédte az elrendelt vizsgálatot és hajszát s ezzel a kórházról is elhárította a fenyegető veszedelmet. A kommunizmus kitörése után azonnal parancsot kapott arra, hogy a kórház apácáit szakszervezeti ápolónőkkel cserélje ki. Ha e parancsot teljesíti, az egész kórház szétzüllik. A kórház apácáit…sikerült megtartania a betegek érdekében és a keresztény szellem védelmére.”
Gönczy Béla működésének 25 éve alatt Esztergomban kb. 9 ezer műtétet végzett. Rendszeresen publikált, néhány írása külföldi szaklapban is megjelent. A cikk szerzője végezetül ezt írja: „Dr. Gönczy Bélára joggal büszkék az esztergomiak. Egyenes jelleme, szókimondása, nagy tudása csak ott nem lehet kedves, ahol üres szavak puffognak, és kritikát mondanak hozzáértés nélkül.”…