IN MEMORIAM PROF. DR. PÉNZES ISTVÁN (1941-2020)

 2021.01.04 09:37

P.I..jpg  Az esztergomiak néhány évvel ezelőtt még a piacon is gyakran találkozhattak vele. Bármerre is vetette a sors, bárhol dolgozott, az esztergomi betegeket soha nem utasította el. Sok esztergomi köszönhette neki gyógyulását.

Pénzes István a Balassagyarmat melletti Hugyagon született. Már az elemi iskolában eldöntötte, hogy orvos lesz. 1965-ben kapta meg orvosi diplomáját a főbárosban. Pályáját Esztergomban kezdte a sebészeti osztályon, ahol ekkor Kocsis István volt a főorvos. Azon kevesek közé tartozott, akivel elfogadható viszonyt alakított ki Kocsis főorvos. Annak távozása után nem sokára ő is elhagyta az osztályt. A Csernohorszky Vilmossal töltött néhány hét elég volt arra, hogy figyelme az aneszteziológia irányába forduljon. Mégis először Salgótarjánban sebészkedett, majd rövid ideig körzeti orvos lett Nógrádban. Hamarosan rájött azonban, hogy a körzeti orvosi munka nem neki való.

Visszatért Esztergomba, ahol akkor már Mátyus Lajos volt az osztályvezető, és akinek a személyisége mindenkiből, így Pénzes Istvánból is a legjobbakat hozta ki. Egy nagykanizsai tudományos kongresszuson tartott előadását végighallgatta Petrik professzor is és ezt követően meghívta, 1974-ben szegedi klinikájára. Szegeden egy másik professzor, Kulka Frigyes is felfigyelt rá „Őt apám halála után apámként szerettem és tiszteltem”- nyilatkozta róla Pénzes István.

1979-ben, amikor Kulka Frigyes a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Mellkas Sebészetének osztályvezetésével bízták meg, jött vele Pénzes István is, és egy 24 ágyas intenzív osztály vezetésének feladatát kapta meg.

Szegeden és még a Korányiban is operálgatott, de Kulka Frigyes már korábban is ráirányította figyelmét az RDS szindrómára. Egyre mélyebben merült el a betegség tanulmányozásában, és amikor választania kellett a sebészet és az intenzív és aneszteziológia között, az utóbbi mellett döntött.

1980-ban „Uraemiás tüdő és felnőttkori RDS syndroma” címmel írta meg kandidátusi disszertációját és 1991-ben pedig a „Postoperatív légzési elégtelenség” címmel megvédte nagydoktoriját.

1991. július 8 - 2006. június 30 között a Semmelweis Egyetemen újonnan létesített Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, majd Klinika, egyetemi tanára, igazgatója volt. A Tanszék/Klinika a magyar, német és angol nyelven folyó medikus oktatás mellett végzi a szakorvos-, orvostovábbképzést, és az aneszteziológus és intenzív terápiás szakasszisztens képzést is. A Semmelweis Egyetemen töltött évek jelentették szakmai karrierjének kiteljesedését.

Igazgatósága alatt egy OTKA, négy ETT, két Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázat (PFP) témavezetője volt. Az Ulm-i Egyetem Aneszteziológiai Klinikájával közös kutatási projekteket vezetett. Közleményei száma 120 felett van, több közülük „Nívódíjban” részesült. A graduális és postgraduális oktatás színvonalát emelte az 1992-ben és 1993-ban megjelent egyetemi jegyzet, 1995-ben, 1998-ban és 2003-ban kiadott, Lencz professzorral közösen szerkesztett Egyetemi Tankönyv, illetve szerkesztésében 1997-ben megjelent monográfia. 2000-ben ”Az újraélesztés tankönyve” és 2004-ben – egyik munkatársával közösen összeállított – „A lélegeztetés elmélete és gyakorlata” című monográfia került kiadásra.

Fontosabb kitüntetések és elismerések:

-Címzetes egyetemi docens (1982) és Kiváló Oktató (1986 OTE)

-A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1997 („gyógyító és oktatási tevékenysége elismeréseként”)

-Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1999

-Apáczai Csere János-díj 2006

-Semmelweis Egyetem címerével díszített Aranygyűrű 2006

-Boros Mihály Diploma 2008 („iskolateremtő oktatói és tudományos életművének elismeréseként”)

Fontosabb társasági tagságok:

-MTA Orvosi Tudományok Osztálya: „Sürgősségi és Intenzív Ellátás Munkabizottság” - elnök

-Szakmai Kollégiumi tagság: aneszteziológia és intenzív terápia, traumatológia (1993-1999), gerontológia (1993-1999), oxiológiai-sürgősségi, honvéd és katasztrófaorvostani,

-Aneszteziológai és Intenzív Terápiás Grémium: elnök (1993-2008)

-Oxiológiai és Sürgősségi Betegellátó Grémium: társelnök (1993-tól)

-Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság: vezetőségi tag

-Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Kardiopulmonalis Szekciója: vezetőségi tag

-Fővárosi ÁNTSZ: szakfelügyelő főorvos (15 évig)

Legnagyobb szakmai sikerének tartotta, hogy munkatársai közül 14-en osztályvezető főorvosok lettek

Sohasem szakadt el Esztergomtól. Mindig és mindenben segítette esztergomi kollegáit és a hozzá forduló betegeket. Esztergom Városa 2014-ben díszpolgárává fogadta.

Nyugodjék békében!