A VASZARY CSALÁD (10)

 2020.04.27 18:32

Vaszary_Piroska.jpg Géger Melinda  „Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században” című tanulmánya a Vaszary család történetével foglalkozik. ( Megjelent a Somogyi Múzeumok Közleményei-ben 2008-ban). A szerző engedélyével folytatólagosan közöljük az írást.


Vaszary Piroska (Bp., 1901. máj. 19. – Palma de Mallorca, 1965. okt. 2.) színésznő

 

A Vaszary család másik jól ismert színész tagja a harmincas-negyvenes évek népszerű komikája volt. 1920- ban végzett rákosi Szidi színésziskolájában, és újpesti pályakezdése után 1921-től Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházhoz. A későbbi években egymással párhuzamosan több színházban is játszott: a fővárosi magánszínházaknál ugyanúgy, mint az állami nagyszínhá- zakban.

 

1922–1924 között a Magyar, az Andrássy úti és a Belvárosi Színház, 1924–25-ben a Vígszínház, 1925–26- ban a Renaissance, a Belvárosi és a Vígszínház, 1926-től a Nemzeti Színház szerződtette, de párhuzamosan játszott az Andrássy úti Színházban és a Teréz-körúti Színpadon is. 1936-tól ismét a Magyar Színház tagja, ahol 1939-től rendezőként dolgozott bátyja is. Vaszary János igazgatósága alatt 1942–1944 között az Andrássy Színházhoz szerződött, de másutt is fellépett.

 

A színház mellett némafilmekben és számos hangosfilmben is játszott, így a 30-as, 40-es években mintegy 100 filmben láthatta a közönség. Színházi és filmes szerepeiben általában a komikai szerepkört formálta meg. Vénkisasszony, házsártos nagynéni, anyós vagy feleség szerepeiben ugyanúgy népszerű volt, mint a kabarékupléival. Noha elsősorban a komikai szerepekben volt általánosan elfogadott, hitelesen alakította a fiúszerepeket is. Kitűnő érzéke volt a karikírozás, a groteszk iránt, ez adja meg kamaszáb- rázolásainak sajátságos színét is. Kivételes tehetsége megmutatkozott Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. darabja hősének, Nyilas Misi alakításában. Az író így emlékszik vissza az alakításra:

 

„… Budapesten lány játszotta, a csodálatos Vaszary Piri. Nyolcvanszor ját- szotta el s mindig telt ház előtt, vagy ötvenszer kint volt a tábla, hogy minden jegy elkelt. Ilyen eset csak egy- szer történhetik egy író életében, hogy a közönség ilyen

őszintén érdeklődik egy írónak egy élménye iránt. … Pesten sohasem bírtam egy negyedóránál tovább bent lenni az előadáson, mert rögtön elfogódott a szívem és könny facsarodott s menekülnöm kellett a múlt víziói elől. Oly tökéletes volt az előadás, hogy visszaéreztem magamat a múltba s nem bírtam a fájdalmat.”

 

Vaszary Piroska örökölte a Vaszaryk írói vénáját: rendkívüli sok- oldalúságának bizonyítéka, hogy a színészi játék mellett rendszeresen írogatott kis tárcákat, visszaemlékezéseket társasági lapokba. érdekesség, hogy bevallása szerint csak komoly könyveket olvasott. Wells, Stefan Zweig és Axel Munthe voltak a kedvencei, de Thomas Mann is lenyűgözte.

 

Háromszor ment férjhez: először 1928 májusában Feld Andor nagyiparoshoz, majd tőle elválva 1929 júniusában Horváth Árpád, a Nemzeti Színház rendezőjének felesége: ez a házasság is mindössze háromnegyed évig tartott. Harmadik férje Bodócsy Endre, színházi orvos, akitől két gyermeke született.

 

Az 1944 őszén történt nyilas hatalomátvétel után, a közelgő front elől az Andrássy Színház társulatának egy része emigrált, köztük Vaszary Piroska is, aki 1944 decemberében hagyta el az országot Ausztrián keresztül. Az emigráció első évét Bajorországban, a pockingi menekülttáborban töltötte el. A németországi menekült- táborokban a nehéz körülmények között többen próbálkoztak színházalapítással: az első nyugati magyar színház itt, a pockingi táborban működött 1945–1946-ban. Estéről estére megtöltötte a közönség a nézőteret, hogy élvezze a színészek erőfeszítéssel és lelkesedéssel előadott produkcióját. Nem egy darab 50–60 előadást is elért. A színház sztárja Vaszary Piroska volt. A pockingi tábor 1946 őszén feloszlott, a színház bezárta kapuit, a felszerelést ott kellett hagyni a tábor új lakóinak. A társulat tagjainak nagy része visszatért Magyarországra, a többiek szétszóródtak a világban.

 

(folytatjuk)