ESZTERGOM ANNO

 2019.06.11 16:17

Bakocz.png „Mai korábbi posztunkhoz szervesen kapcsolódik, hogy 196 éve, azaz 1823. június 7- július 7. között 1600 számozott darabra bontják a Bakócz-kápolnát, hogy azt az új bazilikába építhessék.

Bakócz Tamás 1506 és 1511 között emeltette Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a kápolnát.

Alapkövét személyesen az érsek tette le.

A kor művészetének neves történetírója, Giorgio Vasari leírása szerint az érsek az olasz Andrea Ferruccit kérte fel a tervek elkészítésére (bár egyesek ezt cáfolják).

Az oltár 1519-ből való, szintén Andrea Ferrucci alkotása. Bakócz érsek, aki ez időtájt a pápai tiarára is áhítozott, a kápolna építésekor korának itáliai építőművészetéhez mérhetőt kívánt alkotni. Ferrucci mester ekkor a Firenzei dóm szobrászműhelyében dolgozott, majd később Michelangelo a Medici-kápolna munkavezetőjéül szerződtette.

Az Itáliából származó tervek alapján Ioannes Fiorentinus vezetése alatt több kőfaragó műhely mesterei készítették el a kápolna belső terét helyi vörösmárványból.

Az oltár készen érkezett Itáliából.

Bakócz Tamás bíboros-érsek földi maradványait 1521 június 15-i halálát követően helyezték örök nyugalomra kora Magyarországának legragyogóbb reneszánsz sírkápolnájában.

A kápolna csodával határos módon túlélte a török helyi, 130 éves uralmát. A Szent Adalbert székesegyház az 1543-as ostrom során jelentősen megsérült. A hódító muzulmánok a teljesen ép kápolnában a szenteket ábrázoló szobrokat összetörték, és mecsetnek használták az épületet.

A törökök 1683-as kiűzése után a kápolnában tartották a hálaadó Te Deumot.

A romló állagú épületet 1686-ban Széchényi György érsek restauráltatta.

A tető felől ázó, de belülről szinte teljesen ép kápolna mellől elbontották a székesegyház romjait.

Az egykor a templomba nyíló falnyílást ajtóvá szűkítették, a felső világítást adó lanternáját elbontották és cserépfedésű sátortetővel látták el. A viszonylagos épségben előkerült oltárt kissé átalakítva helyezték vissza az eredeti helyére.

A Bazilika sokáig húzódó újjáépítése során feltétlenül meg akarták menteni ezt a ragyogó műalkotást. 1823-ban Rudnay Sándor érsek Packh János építészt bízta meg a feladattal, hogy az eltérő tájolású, 11 méterrel mélyebbre kerülő székesegyházhoz hozzáillessze a kápolnát. Packh a vörösmárvány kápolnabelsőt 1600 darabra fűrészeltette, megszámoztatta és oldalkápolnaként beépítette az új székesegyházba.

Az átépítés előzmény nélküli, különleges feladatát fél év alatt végezték el.

A kápolnát 180°-kal elforgatták, és a bejáratát áthelyezték a szemközti oldalra, aminek következtében némileg sérült az eredeti művészi koncepció is.

Ez volt az első ilyen jellegű műemlékvédelmi cselekedet Európában. Kigondolásáért és megvalósításáért feltétlen elismerés illeti Rudnay Sándor érseket és Packh János építészt.

A homlokzati faragványok egyes részei a Bazilika kriptájában láthatóak.

Mára a kápolna díszkivilágítást kapott.”

Esztergom Anno

június 7