IN MEMORIAM DR. KÖLLŐ KLÁRA ( 1933-2019)

 2019.03.04 18:09

Kollo_Klara.jpg Amikor utoljára láttam a kórházi ágyán feküdt és csendesen aludt. Leültem az ágyára és néztem, hogy emelkedik a takarója. Érzékelte, hogy megzavarták az álmát és felriadt. Felismert és szomorú szemekkel nézett rám. Örült, hogy meglátogattam.

 

Édesanyám ugyanazon a részlegen feküdt és így többször találkoztunk. Kolos füzeteket vittem neki. Mindig szomorú szemekkel üdvözölt. Szokásos beszélgetések voltak a múltról. Ide jutottam, - mondta egy alkalommal. A tiszteletet és az elmúlást éreztem ahányszor csak elbúcsúztunk. Édesanyám halála után már nem mentem arra a folyósóra. Szomorú szívvel értesültem, hogy dr. Köllő Klára 2019. február 20-án szintén örökre elment. Otthagyta a krónikus belgyógyászatot.

Köllő Klára 1933. augusztus 10-én született Székelyudvarhelyen.

1943-ban hagyták el Erdélyt és a család Nyergesujfalura került. Elemi iskoláit itt végezte, majd a vizivárosi zárda és újra a nyergesi gimnázium volt iskoláinak a színtere.

1952-ben érettségizett. 2 év múlva kötött házasságot Pavlik Józseffel. 1959-ben szerzett diplomát.

1 évig a KÖJÁL Váci utcai központjában dolgozott, majd férjével Putnokra költözött és bányaüzemi körzeti orvosi állást vállalt.

1961-től a helyi szülőotthonban fordult érdeklődése a szülészet felé. 1963-tól az ózdi szülészeten dolgozott, 1967-ben szakvizsgázott.

Többször látogattak Nyergesujfalura és az Ózdról Esztergomba került Fónyadt Gyöngyvérrel – aki a kórház sebészetén dolgozott - tartották a kapcsolatot.

Amikor meghirdetésre került az esztergomi Véradó Állomás vezetői posztja a Pavlik házaspár Esztergomba költözött. Pavlik József nyugdíjba vonulásáig, 1985-ig irányította a vérellátást a városban,

Köllő Klára 1 évig a városi KÖJÁL-nál tevékenykedett, majd 1989-es nyugdíjáig a szülészet-nőgyógyászat megbecsült dolgozója volt, sőt részállásban még 1997-ig dolgozott.

Hány száz gyermek születésénél segédkezett? Hány beteg nő gyógyulását segítette?

Sokszor tettem kísérletet arra, hogy annyi más kollegája mellett az ő élettörténetét is megismertessem az érdeklődők számára. Mindig udvariasan, finom módon elhárította a kérésemet.

Most már nincs lehetőségem tovább kérni.
Szomorú arca, szeretetteljes egyénisége tovább él bennem.
Emlékét megőrzöm, őrizzük meg!