100 ÉVE TÖRTÉNT

 2019.01.08 13:27

konyvajanlo_4.jpg Az Esztergomi Képviselőtestület az időnként adott háborús segélyen kívül a kórház személyzetének fizetésemelését is jóváhagyta. Módosították a kórház szabályrendeletét és egy ellenőri statust szerveztek, melyre Mészáros Jánosnét a h. gondnokot, addigi írnokot választották meg.


A háború szorításából fellélegezhettek volna a környék orvosai, ha nem terjedt volna egyre nagyobb mértékben a spanyolnátha. Az Európán végigfutó járvány nem kímélte Esztergomot sem. Ugyanakkor a politikai események is felgyorsultak. Összeomlott a front és a központi hatalmak kapituláltak. November 4-én létrejött az Esztergomi Nemzeti Tanács, melybe bekerült Schleiffer Mátyás is. A Károlyi kormány megalakulása előtt került Esztergomba a főispán titkárának #Szent-Györgyi Pál. A polgári demokratikus kormány „Esztergomi Népszava” címmel új lapot indított, ennek szerkesztésében vett részt rövid ideig. Nem az ő tevékenysége miatt lett a Szent-Györgyi név világhírű, hanem Albert öccse munkássága által. Esztergomhoz más szálon is kötődött a család. A Szent-Györgyi testvérek dédapja Lenhossék Mihály Ignác / 1773-1840 / a pesti egyetem elvégzése után került Esztergomba.

 

Rövid időn belül megyei főorvossá választották. Szent István városában nyolc évig működött, széleskörű gyógyító, szervező és tudományos tevékenysége országos elismerést keltett. Innen indult országos karriere.

 

Esztergomban 1919. március 22-én alakult meg a direktórium 4 taggal, mely rövidesen 5-re bővült. Ekkor még dr. Majláth Ferenc főispán is tagja volt. A főispán és az alispán március 25-én búcsúzott el a tisztviselői kartól a vármegyeházán.  A város korábbi vezetői közül dr. Antóny Béla Dobogókőn töltötte a proletárdiktatúra hónapjait. #Osváth Andor orvosi igazolás alapján jelentett tartós betegséget.

 

Március 29-én a direktórium által kiküldött egészségügyi bizottság érkezett a kórházba, az intézmény „szocializálása” céljából.  Gönczy Bélának köszönhetően az apácákat, bár világi alkalmazottként, de a helyükön hagyták. Felvetették a Vörös kereszt Kórházzal való egyesülés szükségességét, ezt azonban Seyler Emil nem támogatta, és mivel nem csak a Vörös Kereszt kórház igazgatója, hanem megyei főorvos is volt, az elképzelés nem valósulhatott meg.

A kórházból a proletárdiktatúra alatt senki sem vállalt közéleti szereplést. Tették a dolgukat, gyógyítottak. Szükség is volt becsületes munkájukra, hisz újra sebesültekkel telt meg a kórház. Május 28-tól június 30-ig 431, júliusban pedig 228 sérültet ápoltak.

Az orvosok közül egyedül Seyler Emil vállalt politikai szerepet. Néhány hónapja még díszmagyarban fogadta a trónörökös házaspárt, majd pedig mind a megyei, mind az Esztergomi Tanács munkájában részt vett.

Május 1-én az ünnepség kapcsán megkezdte működését a Mentőegylet, a Széchenyi téren. Péter Imre lett a parancsnok, aki 6 kiképzett mentőssel tartott ügyeletet. A Szent Anna zárdában 4 mentőssel Schleiffer Mátyás, a Vizivárosban Berényi Gyula fogadta a betegeket, Darvas Géza és Bíró doktor pedig 14 fővel mozgó szolgálatot teljesített. Az ünnep után csak a főőrség maradt meg.

 

Péter Imre mind orvos, részt vett a párkányi csatában is, melyben a cseh intervenciós erőket verték vissza. Az Esztergomi Népszava arról is megemlékezett, hogy ő mondta a búcsúztatót a párkányi csatában meghalt fiatal Hajabács László sírjánál.

 

Májusban Áldori és Berényi „elvtársak” befejezték a himlőoltásokat – írta a korabeli újság.

 

Áldori Mór egyébként 74 évesen augusztusban nyugdíjba vonult. #Berényi Zsigmond került át az I. kerületbe, az ő helyét pedig #Hamza József vette át.

Nehéz ma elképzelni, hogy a városháza előtt a Széchenyi téren 1919-ben kivégzések is történtek. Varga Jánost és Berviczei Aladárt árulás miatt ítélték golyó általi halálra és az ítéletet végre is hajtották.

 

A proletárdiktatúra után gyorsan újra szerveződött a közigazgatás. A szeptember 10-én tartott közgyűlésen elhatározták, hogy megvizsgálják: a tisztviselők közül ki, milyen szerepet játszott az elmúlt hónapok eseményeiben?

 

A lefolytatott vizsgálat Seyler Emil elmenekült tiszti főorvoson és Gerő János irodatiszten kívül, akik ellen fegyelmi vizsgálat indult és folytattatott le, minden vármegyei tisztviselőt igazolt. Seyler Emil a fegyelmi vizsgálat során hivatalvesztésre ítéltetett.

 

Forrás:

Osvai László: Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház története  1902-2002