EGY KÖNYVBEMUTATÓ MARGÓJÁRA

 2018.12.21 10:01

konyvbemutato.jpg Esztergom, a magyar állam bölcsője című könyv bemutatóját tartották december 8-án. A kíváncsi közönség megtöltötte a Vár királytermét. A rendezvény műsorvezetője Horányi László volt, aki többek között a következőket mondta:

„A most elkészült Esztergomot bemutató könyv hiánypótló vállalkozásként kifejezetten a település nevezetességeiről, épületeiről, templomairól, értékeiről szól, nem titkolt célként, többet mutatva, mint egy turisztikai kiadvány, vagy programfüzet. A látnivalók, azok történeteihez párosuló és kapcsolódó egyes kulturális rendezvények, programok villanásszerű megemlítése, a teljesség igénye nélkül, illusztrálják környezetünk mai színességét, ám a kiadvány nem szeretne versenyre kelni a helytörténeti könyvek egyedi feldolgozású és tartalmú kínálatával, a mai kulturális élet sokszerűségét bemutató összefoglalókkal, azok Esztergom életében elfoglalt méltó és követendő helyével”

 

Az esztergomi önkormányzat megbízásából készített könyvet tíz szerző készítette és a s a Zöld Út Kft adta ki. A tíz szerző: Ambrus Regina, Borz Tamás, Csombor Erzsébet, G. Tóth Franciska, Hegedűs András, Horváth István, Keppel Dániel, Kontsek Ildikó, Prokopp Mária és Szalai Katalin, a látványt Szeder Balázs szerkesztette Mudrák Attila fotóival.

A kötetet nem egy szuszra kell kiolvasni, lapozgatni, nézegetni érdemes. Az első benyomás az, hogy Mudrák Attila a tőle megszokott magas szintű munkát végezte. A fotóművész képei ezúttal is lenyűgözik az olvasót

 

Mint orvos,  áttörésnek lettem szemtanúja a lapozgatás során. Feltűnt egy név, mely az elmúlt évtizedekben az Esztergomot népszerűsítő kiadványokból sajnálatosan mindig kimaradt. Megemlítik ugyanis a szerzők, hogy „Feichtinger Sándor, az 1848-49-es szabadságharc alatt az esztergomi katonai kórház ápolói között egyetlen orvosként küzdött a magyar és osztrák sebesültek gyógyulásáért.

/ Megjegyezném, hogy a korabeli orvosok közül mások is, így Hoffmann Vilmos vagy Lőrinczy Rezső is elkötelezték magukat a szabadságharc ügye mellett./

Feichtinger Sándor nevének említése azért is indokolt, mert orvosi munkája mellett pedagógiai tevékenysége, és bankigazgatói munkássága is jelentős volt. Arról már nem is beszélve, hogy Európa szerte jegyezték nevét, mint kitűnő botanikusét.

A Belvárosi temetőben található síremléke is helyt kapott a könyvben.

 

Egyetértve Horányi László véleményével, hogy a bemutatott könyv nem helyettesítheti a helytörténeti munkákat, mégis mint orvos úgy gondolom, hogy az egykor városi kórház kápolnájának fotója annak ellenére is beférhetett volna a kötetbe, hogy Esztergom bővelkedik templomokban és kápolnákban. Talán elfogultság nélkül írhatom le, hogy az esztergomi Vaszary Kolos Kórház kápolnájához hasonló szépségű, működő kápolnája egy magyar kórháznak sincs.

 

Mindazonáltal az „Esztergom a magyar állam bölcsője” valóban egy hiánypótló, gyönyörű munka, mely méltó Szent István városához.

Jó lenni a terjesztést is felkarolni, hogy Magyarország sok-sok településén lapozgathassák ezt a könyvet.

Elismerés a létrehozóknak!