80 ÉVES LENNE DR. MERSÁNY GÉZA (1938-2011)

 2018.09.17 11:52

Geza.JPG 7 éve, hogy elment, de maradandó emléket hagyott magáról a Vaszary Kolos Kórházban. Orvos és betegbarát vezető volt, jó konfliktuskezelő képességgel. Meggyőzéssel, és nem hatalmi szóval vezette az intézményt. Munkásságával magas mércét állított a vezetésben utódai elé.

 

Mersány Géza 1938. szeptember 18-án született a Hajdú-Bihar megyei Nagykerekiben. Általános iskoláit szülőhelyén végezte el, majd a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1964-ben szerzett diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Rövid ideig a Szervezési Tanszéken dolgozott, majd 1966-ban Polgár községben körzeti és járási orvosi állást vállalt. A szervezési, irányítási feladatok vonzották.

 

1971-től Püspökladányi Rendelőintézet igazgatójává nevezték ki, majd családi okok miatt kényszerült munkahelyet változtatni, 1976-tól a gödöllői Egészségügyi Osztályt vezette 1981-ig.

1981. augusztus 15-től lett az esztergomi Kórház igazgatója. Személyében kórházunkban a korábbi keménykezű irányítást egy demokratikus vezető vette át. Igazgatóhelyettese dr. Sinka Gábor, javaslatára a gazdasági ügyek felelőse Szegőfi Béla lett.

 

Orvosbarát, a konfliktusokat jól kezelni tudó igazgató volt. Vezetése alatt számos fejlesztés valósult meg. A teljesség igénye nélkül: 1984-ben összevonták a dorogi és az esztergomi Röntgen Osztályt, rekonstrukciós munkálatok történtek a belgyógyászaton és a Dobozi utcai Kórházban. 1985-ben új ideg-elme pavilont avattak fel. A volt Eggenhofer villába költözött a kórházvezetés.

 

A dolgozók informálására „kórházi híradó” címmel folyóirat jelent meg. Hatékonyan támogatta Szállási Árpád „Szegényháztól a kórházig” című kórháztörténeti munkájának megjelenését. Alapítója volt a „Kórházalapító Vaszary Kolos Bíboros Emlékére” – ma is működő alapítványnak.

1986-ban - mert nincs új a nap alatt - az ő vezetésével intézkedési terv született „a leggyakoribb halált okozó betegségek megelőzésére, a megbetegedések gondozási szintű ellátására és rehabilitációjára”.

 

1989. június 15-én a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága még meghosszabbította vezetői megbízatását, de a „rendszerváltás” kezdetén központi intézkedések történtek a kórházvezetői feladatok ellátásával kapcsolatban.

Belügyi és népjóléti miniszteri rendeletben szabályozták a kérdést. Ennek megfelelően orvos-igazgatói munkakörre bármely 10 éves gyakorlattal rendelkező szakorvos pályázhatott. A kinevezéshez arra volt szükség, hogy a soron kívül összehívott főorvosi értekezlet, mely kibővült az intézmény szakorvosaival titkos, szavazással egyszerű többséget mondjon ki. Nem volt azonban azonos a lehetőség mindenki számára, hisz a korábban igazgató újraválasztásához, ha több mint 4 éve vezette már az intézményt, a főorvosok és a szakorvosok tanácsának megjelent tagjainak kétharmados egyetértése volt szükséges. Sőt, ha már 8 éve volt igazgató, akkor újraválasztásához a „kibővített főorvosi tanács létszáma kétharmadának egyetértése szükséges” – mondta ki a miniszteri rendelet.

Ezen diszkriminatív határozat gyakorlatilag azt jelentette, hogy mindenhol új igazgatót kell választani. A Vaszary Kolos kórházban 5-en pályáztak.

 

Mersány Géza belátva a törvény presszióját, pályázatát visszavonta.

Ezt követően a minisztériumban köztisztviselőként dolgozott. Dr. Tittmann János,  Dorog város polgármestere – aki sok mindent köszönhet neki – egy időben tanácsadóként igényt tartott munkájára. Komoly szerepe volt abban, hogy a Dorogi Kórház rekonstrukciójára sor kerülhetett.

8 évig irányította kórházunkat. Fényképe ott van a kápolna Gönczy-termének falán, korábbi igazgatóink sorába.

Bizonyára voltak hibás döntései is, melyeket azonban eredményei felülírtak!

 

Sokan emlékezünk jó szívvel munkásságára.

Nem érhette meg 73. születésnapját.  Emlékét megőrizzük! Nyugodjék békében!