A VÁROSHÁZA TÖRTÉNETE

 2018.04.16 18:25

Varoshaza.jpg A magyar történelem legmozgalmasabb korszakait megidéző, hősi, honvédő harcok időszakából származó ház történetének históriája a régmúlt századokban kezdődött, így nem csoda, hogy a jelen írás elkészítéséhez segítségül hívott Prokoppné Stengl Marianna Műemléki séta című könyve is több mint háromszáz évvel „ez előttről” indítja a Városháza históriáját.

1684-ben Bottyán János a török alóli felszabadítás után építette fel a Városháza mai helyén házát, amit nem sokkal később, 1698-ban nemesi kúriának nyilvánítottak. A ház rangját egyértelműen annak tulajdonosa adta meg, hiszen Bottyán János számtalan hadi tettben lett máig legendás alakja történelmünknek.

1683-ban, tehát egy évvel háza megépítése előtt részt vett és ki is tűnt az esztergomi vár felszabadításában, de a török elleni további harcokban is nagy sikereket ért el. Mindezekért I. Lipót király ezredessé nevezte ki. Ebben az időben történt, hogy Bottyán az egyik csatában a hadakozás során elveszítette fél szemét, innen az attribútumává vált „Vak” jelző is. Az ezredes 1704-ben II. Rákóczi Ferenc seregéhez csatlakozott, ahol ugyancsak nagy hadiszerencse övezte harcait.

A  kuruc-labanc csatározásokból sajnos nem az előbbieknek kerültek ki győztesen, így a Bottyán palota kikerült az építtető kezéből, a vár császári seregének parancsnoka, a hírhedt Kukländer Ferenc, önkényesen birtokba vette Bottyán János esztergomi ingatlanait, így állva bosszút a komoly ellenfélnek számító generálison.

 

A bitorlás csak 1728-ban szűnhetett meg, mert bár Kukländer halála után, 1719-ben az ingatlan felszabadult a labanc iga alól, a Bottyán-palotára a budai kamara tette rá kezét. Az említett évben a város 4400 forintért vásárolta meg a hatalmas házat, ekkor emeletet is húztak rá, igaz, csak fából. Mindez a már korábbi helytörténeti írásainkból ismert „plénum epizódokban” olvasható volt, a városi tanács a tér Lőrinc utca felőli oldalán lévő székházból elköltözött. Bottyán János palotája 1770-ben villámcsapástól kigyulladt és leégett, az építményből hírmondó se maradt.

Ezen drámai esemény hatására az esztergomi vezetés úgy döntött, hogy a generális háza helyén megépítteti a városházát, ezt a tűzvész miatt egészen az alapoktól kellett megkezdeni. A terv elkészítésével a tanács négy helybeli építőmestert bízott meg: Mayer Jakabot, Hartmann Antalt, Schaden Lénárdot és Kirchoffer Andrást. Az építkezés 1771 és 1773 között folyt, az épület, elődjéhez hasonlóan barokk stílusban fogant. Ahogy a helytörténész fogalmaz, „Méltó kifejezője a XVIII. századi esztergomi polgárság büszke öntudatának”. Ezt hivatott hangsúlyozni a struktúra meglehetősen széles, nyolcvan méteres homlokzata, mely a tér déli részét zárja le. De ugyancsak az említett érzelemvilágot erősíti a tizenegy árkád-ív boltozott folyosó, melynek alapján, korábban „lábasháznak” is nevezték az építményt.

Az első emeleten lévő dísztermet (mely a városi plénum üléseinek helye) kiemelendő, tizenöt homlokzati ablak néz a térre, s a szélesebb boltív alatti (egykori) kapubejáratot két szinten át húzódó, hatalmas kettős pillér emeli ki. A homlokzat kialakításában máris ott a sorsszerűség, a kapu feletti díszes erkély a forradalmi idők aktív szószékévé vált. S mintha a tervezők is tudták volna, hogy az elkövetkezendő évszázadok újabb és újabb epizódjaiban történelmi fordulatok helyszínévé teszik az erkélyt, azt két oldalról finom és gazdag stukkódíszítéssel látták el. A palotaszerű építmény homlokzatának központi dísze mégsem ez, hanem a mindezek felé emelt timpanon, melynek közepén a város címerének pompás barokk domborműve található. Itt olvashatjuk az építés befejezésének évszámát: 1773.

A Városháza történetét igazoló dokumentumok, a városi tanács jegyzőkönyvei a kifizetések nyugtáival és a kamara elnökének, Grassalkovich Antalnak a leiratával együtt fennmaradtak. Ezekben az 1770. november 7-i datálású iratokban azt olvashatjuk, hogy Grassalkovich a négy építész között Mayer Jakabot teszi az első helyre, majd ha a nyugtákat nézzük, az ő aláírása szerepel a legtöbbet, ezért őt tarthatjuk az épület főtervezőjének. Mellette Hartmann Antalnak volt nagyobb szerepe, míg a másik két mesternek a kivitelezésben. A korszak kutatói úgy vélik, hogy e négy építőmester most tárgyalt munkája az esztergomi kőműves céh magas színvonalát tanúsítja.

Helyi históriák

A generális és város házának legendája

2008

Esztergom.hu