2018.03.19 11:27
Bár a mindenkori kórházvezetés soha semmilyen formában nem támogatta a Kolos füzetek megjelenését, mégis ezek a füzetek - immáron a 20. - megkerülhetetlenül részévé váltak a Vaszary Kolos Kórház és Esztergom Város egészségügyi történetének. Ezúttal Feichtinger Sándor 200. születésnapjára rendezett konferencia 4 előadását olvashatják szerkesztett formában. A szerzők: Pifkó Anna, Pifkó Dániel és Osvai László. A megjelenést Esztergom Városa Önkormányzata támogatta.
…..„Befejezésként idézzünk még pár sort Feichtinger Sándortól, aki az orvossá
avatásának 50. évfordulóján (1890-ben ) a következő gondolatot fogalmazta meg az őt ünneplőknek ( és nekünk is) :
„50 éve, hogy orvosdoktorrá,és ezen városnak polgárává lettem. ..
Nincs Esztergom városában és a vele összeépített mellékvárosokban egy utca,
talán egy ház, egy család sem melyben, vagy mint tanácsadó, figyelmeztető,
vagy mint kezelő orvos meg ne jelentem volna. S kiket orvosi pályám kezdetén
bölcsőben ringattak, azok ma unokáikat mutatják be nekem. .. Adjon Isten
e városnak szebb jövőt, jobblétet, boldogságot, felvirágzást, szívben lélekben
hazafiságban egyetértést egyesítést.”
Önéletírását pedig a következő sorokkal zárta 1884. november 11-én:
„És most megbocsátasz Tisztelt Olvasó, hogy személyemnél oly sokáig időztem,
mert minden alkalommal rámutatni akartam arra, hogy csak a testi
és szellemi munka, a kitartás, a becsületesség, a haza javára való feláldozó
törekvés ama fenséges eszmék, melyek hosszú évek során követettetvén, az
egyénnek fennmaradást, megnyugvást, nem ritkán elismerést, sőt jutalmat
is szerezni képesek”
Végezetül virtuális sétánkat a Belvárosi temetőben, a családi sírboltnál befejezve,
meg kell állapítanom, hogy Feichtinger Sándor emlékére annyi emléktáblát
kellene felállítani, hogy a felhasznált márványból, bronzból talán egy szoborra is
telne! Nevét, munkásságát nem csak Szent István városában kellene ismerni, de
méltó lenne az országos hírnévre is!”
-Idézet a füzet utolsó oldalából
Váci Mihály: Fájdalmas csoda