Esztergom

EGY TUDÓS TÖRTÉNÉSZ: KATONA ISTVÁN

EGY TUDÓS TÖRTÉNÉSZ: KATONA ISTVÁN

Esztergom városa 1932 decemberében állított emléktáblát az egykori kiváló történész, jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, Katona István emlékének a róla elnevezett utcában, mely korábban volt Szent János utca, majd Óvoda utcának nevezték és ma ismét Katona István nevét viseli. Dr. Horváth István múzeumigazgatót magáról az emberről és az általa lakott ház történetéről faggattam.
 

„HA AZT MONDOM HOLLÓ”

 

Ha azt mondom holló”, bizony sok dolog jöhet szóba. Esztergomi embernek a hollóról először a Főapátköz és a mai Bottyán iskola jusson eszébe. Hogy mindenkinek érthetőbb legyen e dolog: A hatalmas épület a Bencés rend által épített kolostor és középiskolaként nőtt ki a földből jó száz éve.

HŐSÖK TERE ESZTERGOM

A 3 márványtáblán az I. világháború hősi halottainak nevét olvashatja az itt megálló járókelő vagy utazó. Nevek, melyekhez személyt már senki sem tud kötni. A Lányi Dezső által megalkotott szoboregyüttes mégis méltó emléket állít az I. nagy világégésben elhunyt elődeinknek.

145 ÉVE LETT ÉRSEK SIMOR JÁNOS

Ha ellátogatunk az esztergomi Bazilikába, Simor János szobrát a kupolát tartó pillérek egyikén találjuk, a bazilikába a déli oldalbejáraton belépve, a kupolacsarnokba érve jobbra tartva a kupolacsarnok orgona felőli sarkában. A szobrot Stróbl Alajos készítette. Simor János 145 éve lett esztergomi érsek.

VASZARY KOLOS ÉLETÉRŐL

 

Az esztergomi kórház építésének legfőbb mecénása Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás volt. Nagylelkű és nagyösszegű adománya tette lehetővé az új kórház létrejöjjön. Kőrössy László az Esztergom és Vidéke egykori szerkesztője a lap tárcájában 100 évvel ezelőtt így méltatta az egyházfő tevékenységét:

DR. BAGHY GIZELLA FŐORVOS KÖSZÖNTÉSE!

 

Évtizedes Afrikai és Ázsiai távollét után tért haza néhány éve Pátkai István és felesége Baghy Gizella. Mindig is ugyanazzal a tisztelettel néztem fel rájuk, amit Albert Schweitzer munkássága váltott ki belőlem. A hazaérkezésükkor folytatott beszélgetést ismételjük meg most, amikor dr. Baghy Gizella főorvosnő születésnapja előtt állunk. Isten éltesse sokáig! Legalább még 35 évig, hogy a 100. születésnapjáról is megemlékezhessünk!

120 ÉVE TÖRTÉNT!

120 éve, 1891. október 27-én írta alá az uralkodó Vaszary Kolos kinevezését és ezzel ő lett Magyarország hercegprímása és esztergomi érsek. 100 évvel ezelőtt Körösy László az Esztergom és vidéke alapító szerkesztője így emlékezett a jubileumra:

Dr. FEICHTINGER SÁNDOR (1817-1905)

 

Nincs kerek évfordulója Feichtinger Sándor születésének, de úgy érzem a XIX. század egyik legnagyobb botanikusa, a mai esztergomi kórház elődjének igazgatója, a városi gimnázium és a bank vezetője, még mindig nem foglalta el a magyar kultúrtörténetben és Esztergom város történetében az őt megillető helyet. 194. születésnapján arról olvashatnak, milyen volt a kapcsolata az esztergomi érsekekkel.

„ESZTERGOM TRAGÉDIÁJA”

 

A fenti, nem éppen hízelgő cím Vécs Ottó egykor esztergomi újságírónak az 1930-ban megjelent könyvecskéjéből lett kölcsönözve. Azért került idézőjelbe. Aki abba belelapoz, szinte káprázik a szeme, mert a tartalma igencsak ismerős. Alig hiszi, hogy nem a közelmúltban került ki valamelyik helyi nyomdából. Tehát e téren sincs új a nap alatt.

IN MEMORIAM BÉLAI BELÁNSZKY LÁSZLÓ (1916-2011)

 

Életének 96. évében visszaadta lelkét Teremtőjének” bélai Belánszky László – áll a gyászjelentésben. Nevét az esztergomiak jól ismerik. 1993-tól a város díszpolgára volt.
Tartalom átvétel