ERŐTELJESEN BEFOLYÁSOLJÁK EGY ORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉT A HUMÁN BEFEKTETÉSEK

 2021.10.25 11:33

meta.jpg Az ország versenyképességét nem az eszközökbe és betonba fektetett pénz, hanem az emberek egészségére, életminőségére, tudására és elégedettségére költött források növelhetik érdemben.

Semmiféle gazdasági és fenntartható fejlődés nem képzelhető el testében, lelkében és szellemében ép, kiművelt emberfők nélkül – juthatott eszébe Mikola István, az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének örökérvényű mondata mindazoknak, akik meghallgatták a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XV. konferenciáján Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorának előadását, amelyben az egészségügy és a magyar gazdasági versenyképesség összefüggéseit vizsgálta.
Azok az országok lesznek sikeresek a világban, amelyek a tudásra és az emberre helyezik a hangsúlyt – vázolta fel a manapság tapasztalható változások legfontosabb jellemzőjét a közgazdász. – Ezzel a trenddel szemben Magyarországon a gazdaságpolitikai döntéshozók a siker kulcsát a gazdasági növekedés erőltetésében látják, amelynek érdekében gépekbe, eszközökbe és épületekbe pumpálják a pénzt, alacsony adókkal és más kedvezményekkel támogatva a globális cégek betelepülését az országba. Ugyan a versenyképesség valamelyest növelhető ezzel a módszerrel is, ugyanakkor végeredményként szennyezi a környezetet, és egészségtelen munkahelyeket teremt. A professzor szerint ezzel a stratégiával csapdahelyzetbe süpped az ország, mert úgy nő a GDP, hogy közben elmarad a minőségi fejlődés.
Azok az országok, amelyekben az egészségminőség és a tudás az érték, jobban teljesítenek a versenyképességi ranglistán – állapította meg az adatokból a közgazdász professzor, elsőként a születéskor várható élettartamot említve, amely az EU-n belül Magyarországon majdnem a legalacsonyabb. Ausztriát nemcsak GDP-ben, hanem a várható élettartamban – amely a Covid-pandémia nyomán tovább romlott hazánkban –, és a megelőzhető halálozások számában is be kellene hoznunk – mondta a közgazdász.
A boldog, megelégedett ember termelékenyebben dolgozik – hozta a következő mutatót Csath Magdolna. Míg hazánk ebben a mutatóban az 5-6 között ingadozik, addig a gazdasági versenyképességi ranglistán bennünket megelőző országokban, mint Ausztria, Norvégia, Dánia vagy Finnország, eléri a tízet.
Míg a 16-44 év közötti magyarok nagyjából ugyanolyan mértékben elégedettek egészségi állapotukkal, mint az uniós tagállamok polgárai, a szűkebb korcsoportokban már kiütköznek a különbségek – folytatta a szakaember. – Az első negatív kiingás a 46-64 év közöttiek körében mutatkozik meg, a nyugdíjasok tekintetében pedig ismét az utolsók között található Magyarország ebben az adatsorban. Ezzel szemben Svájcban vagy a Skandináv államokban a 65 év felettiek is úgy érzik, hogy jó az egészségi állapotuk. A várható élettartamra és az egészséggel való elégedettségre nagymértékben kihat az 1000 lakosra jutó orvosok és ápolók száma, amely – az OECD adatai szerint – ugyancsak messze elmarad a kívánatostól itthon.
Az ipari, gazdasági fejlettséggel összefüggésben meg kell még említeni a légszennyezettséget is, ebben a körben nemcsak a káros anyagokat kibocsátó üzemek számát, hanem a fűtési technikákat és a lakóépületek korszerűségét is figyelembe véve. Mindez ugyanis ugyancsak korrelál a korai halálozások számával. Magyarország ezen a listán is rossz pozícióban van, mert rendkívül erősen szennyezett a levegő, Budapest pedig a legszennyezettebb város az unióban.
A 6,5 százalékos GDP arányos egészségügyi költéssel Magyarország a középmezőnybe tartozik az EU-ban, ami sokkal alacsonyabb az európai átlagnál, de messze elmarad például a szomszédos Ausztria mögött is, ahol ugyanez az arány 10 százalék – mondta Csath Magdolna. Hozzátette, hogy az egészségügyi költésben 2010 és 2019 között az euróban egy főre jutó összeg mértékén sem sikerült túl sokat javítanunk – Ausztriához képest még rontottunk is – a 256 EUR/fő értékkel.
A GDP arányában a magyar kormány 2010 és 2019 között a gazdaság ösztönzésére fordította a legtöbb pénzt, az összes állami közkiadások sorában erre 8 százalékot költött 2019-ben, mindössze 4,5 százalékot az egészségügyre, alig több mint 4 százalékot oktatásra, és 3 százalékot rekreációra. Ezzel szemben a versenyképességi listákat vezető államokban az emberbe és a tudásba befektetett érték messze meghaladja a gazdaság direkt ösztönzésére fordított forrásokat, így a közgazdász szerint megállapítható, hogy egy-egy ország versenyképességet erőteljesebben befolyásolják a humán befektetések.
Csath Magdolna úgy véli, dinamikusabban léphetnénk előre a gazdasági teljesítményünk javításában, a válságoknak való ellenálló-képességünk növelésében nagy tudású hazai és külföldről hazahívott elkötelezett szakemberekkel, és azzal, ha nagyobb arányban költenénk egészségre és tudásbővítésre: a mennyiségi helyett a minőségi növekedésre kellene helyezni a hangsúlyt.
A gazdaság direkt ösztönzése a gazdasági elit erejét növeli, ezzel együtt nő a társadalmi egyenlőtlenség. Ezt tapasztalhatjuk idehaza is, ám a GDP adatok ezeket a különbségeket nem mutatják – fogalmazta meg Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, az ELTE Társadalomtudományi Karának professzora az előadás kapcsán. Csath Magdolna úgy reflektált, ez a fajta egyenlőtlenség az EU egészére jellemző, amire ráerősített a pandémia, és megjegyezte azt is, hogy a regionális különbségek növekedése is árt a termelékenységnek.
A nyugat-európai országok a 2 alatti termékenységi ráta okozta népességfogyást és elöregedést a belső migráció fokozásával igyekeznek orvosolni, azaz a kevésbé sikeres tagállamokból csábítják el a jó szakembereket, gyengítve ezzel a keleti országok versenyképességét. Ma, amikor szinte bárki bárhol dolgozhat a világban, számítani kell arra, hogy a globális cégek elszívják a szakembereket onnan, ahol nem becsülik meg őket – hívta fel a figyelmet Csath Magdolna, hozzátéve, hogy mindezzel szemben csak a várható élettartam és az egészségben töltött életévek számának, valamint a társadalom megelégedettségének növelésével vehető fel a verseny.
Tarcza Orsolya

A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság XV. konferenciájáról
2021. október 19, Medicalonline