EZ ÁLL A DÉL-PESTI JAHN FERENC KÓRHÁZ SEBÉSZEINEK FELMONDÁSA MÖGÖTT

 2019.12.22 14:46

Del.Pesti.jpg A helyzet az, hogy bármennyire is próbáljuk elfelejteni, a végén mindig kiderül, hogy az orvos is ember. Hippokratészi eskü ide, hivatás oda, az orvosoknak is szükségük van pihenésre és pénzre. E kettő nélkül nekünk sem megy.


És e két tényező hiánya miatt alakult ki az a válság, ami most éppen a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban érezhető, ahol hat sebész mondott fel a minap az ügyeletben hadra fogható hétből - értesült az Index.

Melynek hatására az EMMI rögtön számháborúba kezdett, állításuk szerint valójában nem hét, hanem huszonhárom orvos dolgozik a sebészeti osztályon. Ami igaz is, csakhogy azt elfelejtette a minisztérium megjegyezni, hogy a huszonhárom sebészből mindössze hét olyan van, aki képes önálló ügyelet vezetésre. Mert a többi tizenhat rezidens, szakorvosjelölt, akik nem ügyelhetnek önállóan, vagy nyugdíjas, akinek már nem kell ügyelnie, vagy pedig éppen évek óta a műtétektől távol, a szakrendelők valamelyikében dolgozik.

Márpedig sebészből egy-egy műtét alkalmával a betegek is szeretik az olyan fajtát, aki nemcsak be tud menni a hasba, hanem ki is talál onnan. Ezért aztán nem mindegy, hogy egy ügyelet idején, van-e ilyen legény a gáton. Most éppen hat távozik a hétből. A felmondásuk oka pedig az az extrém munkaterhelés, ami évek során terhelődött erre a intézményre.  A probléma, tehát nem új keletű.

2016 óta egy minisztériumi rendelet szerint minden sebészeti osztállyal rendelkező kórháznak a hét minden napján 24 órában kötelező akut sebészeti ügyeletet adni. Ami azt is jelenti, hogy a területileg illetékes betegeket  akár karácsony hajnalán is el kell látni.  Erre a rendeletre pedig azért volt szükség, mert Budapesten a 23 kórházból több sebészeti osztállyal rendelkező intézmény nem volt beforgatva az ügyeleti ellátásba, leginkább elektív, azaz tervezett műtéteket végeztek, na meg persze ezek szövődményeit kezelték.

Az akut betegellátásra pedig ott volt az ezekre kijelölt sebészeti osztályok hada. És hogy éppen a beteg melyik osztályra került, azt az akkor gőzerővel dolgozó Központi Ágynyilvántartó (KÁNY) döntötte el, ez a szervezet irányította a beteget és a mentőt a sebészeti ellátóhely felé. A KÁNY megpróbálta a terheléstől függően igazságosan elosztani az akut betegeket az ügyletere kötelezett intézmények között.

Azt rendkívül fontos tudni, hogy a sebészeti osztályok nem rajongtak az akut betegellátásért, az igazi profik ki is maradtak belőle. Nem szerették az akut ellátást, merthogy az akut beteg beeshet hajnalban is, amikor az ember inkább már aludna, mint operálna, ráadásul ezen betegek ellátásának a kockázata sokkal magasabb, mint az alapos kivizsgálás után epeműtéttel asztalra kerülő özv. Zitkovitsnénak, aki hagyományosan sokkal hálásabb a műtétért, mint az a beteg, akivel hirtelen történik minden.

És itt van az egyik legfontosabb tény, a hálapénz, amely sokkal magasabb összeget jelent egy sebészeti osztály életében, ha az szinte csak tervezett műtéteket lát el. Éppen ezért az előző ügyeleti rendszerben már reggel nyolc óra után elindult a népi játék, azaz a ki mondja le az ügyeletet hamarabb. A vetélkedő szabálya az volt, hogy a KÁNY felé valahogy meg kellett indokolni az ügyelet lemondásának tényét. Az amatőr versenyzők ezt úgy csinálták, hogy felhívták a KÁNYT és közölték, hogy saját beteget kell akutan operálni a belgyógyászatról, az intenzív osztályról, vagy éppen az utcáról aki hirtelen bejött, ellenőrizni ezt soha senki nem tudta. De a KÁNY ebben az esetben megjegyezte, hogy ide már került akut beteg, megfelelő mennyiség után pedig, ki is húzta az aznapi ügyeleti ellátás alól az intézményt. Az igazi feketeöves versenyzők, azonban éppen azokra a napokra hívták be a tervezett betegeiket műtétre, amikor akut felvételes ügyeletesek voltak, majd ezeket a betegeket - akik tervezett, elektív beavatkozásra jöttek - akut betegeknek jelentették le, mintha az utcáról éppen most esetek volna be. Így két legyet ütöttek egy csapásra, az akut ellátásnak feltüntetett tervezett műtétekkel kihúzták magukat az ügyeletből, és mindemellett vastag borítékért megoperálták a saját előre programozott betegeiket.Ennek klasszikus esete az akut epekő műtét, de bármi más is lehet.

Na ebből lett elege akkor a minisztériumnak és húzta meg a határvonalat, mely szerint az új szabály az az, hogy minden sebészeti osztállyal rendelkező intézménynek részt kell vennie az akut betegellátásban, azaz mindennap 24 órás ügyeletet kell szervezni. A terv az volt, hogy lesznek olyan kis osztályok, ahol majd a sebészek inkább felállnak, megszüntetve az osztályt és a nagyobb intézményekhez tagolódnak be, mert egyszerűen nem fogják bírni szusszal a sok ügyeletet. Ez akár a kisebb kórházak bezárásához is vezethetett volna.Azonban nem ez történt.

A saját kis szemétdomb nagy úr, a pénz meg még nagyobb, így simán megcsinálták az ügyeleteket úgy, hogy sok helyen teljesen törvénytelenül, az orvosok számára  engedélyezett maximum óraszám felett is ügyeltek. Így a végén 15 olyan kórház maradt Budapesten, ahol sebészeti osztály van és ezek ügyelnek is a mai napig. Sajnos  akkor az ellátási területek elosztása a jelek szerint kissé aránytalanul sikerült, mert például a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórház ma, közel 400 ezer lakos sebészeti ellátását biztosítja 50 ágyon, míg például Budai Irgalmasrendi Kórház mindössze 80 ezer lakosért felel 35 ágyon. Persze a Dél-pestiben több az orvos is, de arányaiban meg pont nem, ugyanis itt mindig van akut beteg, míg a Budai Irgalmasrendi Kórházban ennek jóval kisebb az esélye. Egyrészt azért, mert jóval kevesebb lakosra ügyel, holott ágyszámban nem állanak olyan messze egymástól. Másrészt azért, mert jóval kisebb maga a kórház is, így az intézményben levő osztályok sebészeti ellátási igénye is alacsonyabb. Harmadrészt pedig Budai Irgalmasrendi Kórházban nincs sürgősségi osztály, azaz a betegforgalma is jóval alacsonyabb

Ez pedig azt is jelenti, hogy míg a Dél-pestiben a sebészek operálnak, addig az Irgalmasrendiben viszonylag béke uralkodik. És ez utóbbiban van idő a tervezett műtétekre, meg ágy is, így a pénz is megmarad.

De a történet nem ilyen egyszerű, a Dél-pestiben dolgozó sebészek leterheltsége már akkora volt, hogy ezen a pénz semmit sem változtatott, gyakorlatilag az ott dolgozó sebészek egészsége és túlélése a tét. Így hiába keres a Dél-pesti Kórház kiemelt fizetéssel, kiemelt ügyeleti díjjal azonnali belépéssel sebész szakorvosokat, ha talál is a helyzet maga nem változik, pár hónap múlva az új belépők is az életüket, az egészségüket fogják választani.

A megoldás pedig pofon egyszerű lenne, Budapest nem tud eltartani 23 kórházat 15 sebészettel,  azért, hogy mindenkinek megmaradjon a kis kapirgálni való szemétdombja. Elég lenne 4-5 nagy szuperkórház ugyanennyi sebészettel, korrekt területi elosztással, és orvoshoz méltó fizetéssel. Ez jelentené a végleges fenntartható megoldást.

Amíg azonban ez nem valósul meg, addig a válság újra és újratermeli majd magát, még akkor is, amennyiben az ellátandó területet igazságosabban osztják el, és jobban megfizetik az egészségügyi dolgozókat is.

Önöknek betegeknek pedig azt tudom tanácsolni az amúgy is hektikus ünnepek idejére, ahol szinte két hétig csak ügyelet és alapjárat lesz, hogy amennyiben a töltött káposztától mindig epés problémai lesznek, nem lesz ez másképpen karácsonykor sem.

Ésszel egyen, igyon, mert nem lesz aki ellássa!

Kunetz Zsombor Egészségügy december 18.