EGY ESZTERGOMI LEGENDA

 2019.11.25 16:24

rajner.jpeg A Boehringer Ingelheim felvállalta a magyar tüdőgyógyászat emlékeinek összegyűjtését. Felkérésünkre folyamatosan érkeznek az érdekes és tanulságos visszaemlékezések, történetek. Esztergomból az alábbi írást küldtem el.


Egy esztergomi legenda

Dr. RAJNER JÁNOS (1904-1965)

 

Dr. Rajner Jánost Esztergom szerte az idősebb korosztály – akik még személyesen is találkozhattak vele – Muki bácsiként tiszteli. Nepomuki Szent János volt a védőszentje, de, hogy ki akasztotta rá a tiszteletet és szeretetet jelentő becenevet, ma már senki sem tudja… Legendás gyógyítója volt a városnak. 1904-ben született Széplakapátiban. Korán vesztette el szüleit, és tanulmányait nagybátya Rajner János esztergomi püspök finanszírozta.

A fővárosban szerezte meg orvosi diplomáját, és ezt követően néhány hónapig az Erzsébet királyné Szanatóriumban dolgozott, utána Esztergomban élt és gyógyított haláláig. A kórházban és a városban belgyógyászként vívott ki elismerést, ugyanakkor tüdőgyógyászati szaktudását is hasznosította.

Egy ránk maradt hivatalos igazolás szerint 1929-36 között 1484 gümőkoros beteget kezelt és 2607 légmellkezelést végzett el.1938-45-ig ő vezette a Tüdőosztályt is1938-ban

 

Eggenhofer Béla kórházigazgató kérésére az illetékes hatóságoknál megkapta a tüdőszakorvosi képesítést is. Az egykori igazgató hosszú méltató indoklásából  idéznék:

 

„Az általa végzett 2607 tüdőtöltés gyógyulási eredménye vetekszik bármely tüdőtöltéssel foglalkozó intézet gyógyeredményeivel.”

 

Igazgatójától álljon itt még egy idézet a működési bizonyítványából:

…”Működési ideje alatt a munkájáról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom. A jelenleg elérhető tudás magaslatán áll, a betegekkel való bánásmódja példaképül állítható”.

Idővel a prímási palotában élők egészségügyi ellátását is ő látta el. Serédi Jusztinián, majd Mindszenty József bíborosoknak is orvosa volt. Sajnálatos, hogy az egyházfők kezeléséről írásos dokumentációt nem hagyott ránk.

Nem írt egy sort sem Babits Mihály kezeléséről sem. Babits 2 alkalommal is feküdt rövid ideig az osztályán, de több alkalommal járt a költőnél az előhegyi  házban. Neve ott van a ház falán számos jelentős személyiség társaságában.  Babits Mihály híres „Beszélgető füzetében” több alkalommal idézi őt, kér tőle sokszor megható módon tanácsot. Nem lehet megilletődöttség nélkül olvasni a költő óriás kérdését, melyet 1941 júniusában ír RajnerJánosnak:

„Leszek én még jobban kedves Főorvos Úr?”

 

Jó kapcsolatot alakított ki kora vezető orvosaival is. Ha Haynal Imréhez küldött 1-1 beteget a professzor így reagált:” „Rajner főorvos küldte? Akkor biztos a diagnózis”!

1956-ban beválasztották az Esztergomi Nemzeti tanácsba. Bár érdemi politikai tevékenységet nem fejtett ki, de tekintélyével és egyéniségének erejével hozzájárult a város békéjének és nyugalmának megőrzéséhez.

A 60-as években az őrévén volt az Esztergomi Kórház konzilliáriusa Mosonyi László professzor. Ez a kapcsolat, valamint Rajner János hihetetlen tapasztalata és tudása Esztergomban a betegek magas szintű szakmai ellátásának záloga volt.

 

Rajner Jánosról számos egykori tanítványa és kollegája (Naszlady Attila, Boga Marianna, Holló János) nyilatkozott felsőfokon.

 

61 év adatott meg neki. Otthonában, barátja és évfolyamtársa prof. dr. Mosonyi László karjaiban végzett vele az infarktus 1965, április 11-én.

Esztergom egykori polgármestere a 80-as évek végén így emlékezett rá:

”Dr. Rajner Jánost istenfélő embernek ismertem, elveit, hitét még a Rákosi érában sem tagadta meg. Szakmailag állandóan képezte magát, az ország legkülönbözőbb részeiről, sőt a Felvidékről és Erdélyből is felkeresték a betegek. Ugyanakkor elismert orvosként beszéltek róla a budapesti klinikákon is.”

Emlékét meg kellene őriznünk!