NAGYSZOMBATTÓL BUDAPESTIG, ÉRSEKI EGYETEMTŐL SEMMELWESIG

 2019.02.04 10:02

Ulloi-ut.jpg Eddigi történetének csaknem 250 éve alatt tizenöt különböző nevet viselt az egyetem, illetve jogelődjei, a névmódosításokon keresztül pedig sok esetben akár a magyar történelem főbb változásai is végigkövethetőek. Az egyetem fennállásának 250. évfordulójára készülve új egyetemtörténeti sorozatot indítunk, melynek első része az egyetem név- és helyszínváltozásait tekinti át.

Az 1635. október 8-án keltezett Pázmány-féle alapítólevélben az Érseki Egyetem elnevezést találjuk, amit azonban a napi közhasználatban egyszerűen csak Nagyszombati Egyetemként emlegettek.

Mária Terézia 1769. július 17-i diplomája az egész egyetemet érsekiből királyi rangra emelte, november 7-i rendelkezése nyomán pedig megindult a frissen alapított orvosi karon az oktatás megszervezése. Az immáron állami irányítás alá került egyetem 1777-ben Nagyszombatból az ország közepébe, Budára, az erre a célra átépített királyi palotába költözött, így az 1780. március 25-i Diploma Inauguraléban már a Budai Királyi Egyetem névvel találkozunk.

II. József az ország legfőbb hivatalainak Budára költöztetése miatt döntött az Universitas Pestre helyezéséről, ami 1784-ben valósult meg. Az Orvoskar a korábban feloszlatott jezsuiták rendházában kapott helyet. II. József azt is rendeletbe adta, hogy az elnevezésben ne Pesti, hanem Magyar szerepeljen helymegjelölésül, ezzel is hangsúlyozva az egyetem országos jellegét. A Magyar Királyi Egyetem nevet 64 évig viselte az egyetem.

Az 1848-as áprilisi törvénykönyvben külön cikk (1848:XIX.tc.) foglalkozott az egyetemmel, amely nevét Magyar Egyetemre módosította és kimondta annak függetlenségét, valamint a liberális tanszabadság elvét. A fegyverletételt követően, 1849-től kötelezővé vált a Császári és Királyi Pesti Egyetem név használata, a megtorlás pedig erősen megrázta a tanári kart, többen kényszerültek börtönbe vagy emigrációba.

1861-től már a nyílt önkényuralom utáni enyhülő időket jelzi a hivatalosan használt Magyar Királyi Tudományegyetem név, azonban a köznyelv továbbra is csak Egyetemnek hívta az intézményt, hiszen 1872-ig az egyetlen volt az országban. Az új egyetemek megalakulásával azonban szükségessé vált egy megkülönböztető jelző felvétele. 1873-tól, az addigra egyesült főváros után Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem lett a hivatalos név, ám az 1903-as Egyetemi Szabálykönyv inkább a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem elnevezést használta, erősítendő a nemzeti jelleget.

A világháborút követően a Tanácsköztársaság alatt ismét elhagyták a királyi jelzőt, így 1918. november és 1919. augusztus között a Budapesti Magyar Tudományegyetem volt használatos, majd a Horthy-korszakban visszatért az 1873-as változat.

Az egyetemi tanács kezdeményezésére 1921-ben az intézmény neve Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre módosult, így tisztelegve az alapító előtt. 1945-ben a királyság eltörlésével a név Pázmány Péter Tudományegyetemre egyszerűsödött, majd 1950 szeptemberében az egyetem korábbi tanárának, Eötvös Lorándnak a nevét vette fel.

1950 végén a Minisztertanács határozott a szakminisztériumok alá rendelt szakegyetemek létrehozásáról. Az átszervezések során a tudományegyetemekről leválasztva önálló orvosegyetemeket hoztak létre. 1951. február 1-jétől az orvostudományi kar Budapesti Orvostudományi Egyetemként (BOTE) folytatta működését, 1955-től pedig már az egyetem három karral működött: az általános orvosi, a fogorvostudományi illetve a gyógyszerésztudományi karral.

Az önálló egyetem az egykori Orvosi Kar alapításának 200. évfordulóján vette fel egykori tanára, Semmelweis Ignác nevét, így 1969. november 7-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elnevezés volt használatos, a köznyelvben azonban csak SOTE-ként hívták, sőt, hibásan, gyakran még ma is így emlegetik.

2000. január 1-től az egyetem egyesült a Haynal Imre Egészségtudományi és a Testnevelési Egyetemmel, a három intézmény integrációjával együtt pedig a név is változott, hiszen megjelentek a képzési palettában nem szorosan vett orvostudományi szakok is. Ekkor vette fel az intézmény a ma is használatban lévő Semmelweis Egyetem nevet.

Dr. Molnár László, Sági Zenina – Központi Levéltár; Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság

(Felhasznált irodalom: Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Bp., 1982.)

Semmelweis Világ

2019.január 1.

Közzétette: Haszon Zsófia