RÁKKUTATÓK KAPTÁK AZ IDEI NOBEL-DÍJAT

 2018.10.16 15:33

Nobel_dijasok.jpg Az amerikai James P. Allison és a japán Taszaku Hondzso kapta meg a 2018-as orvosi-élettani Nobel-díjat. A kutatók jöttek rá arra, hogy az emberi test immunrendszere kihasználható a rákos sejtek ellen folytatott küzdelemben.


Ritka, hogy ilyen gyorsan Nobellel jutalmazzanak egy új orvosi terápiát, de egyáltalán nem véletlen: a díjazottak felfedezése valódi áttörést hozott a rákkutatásban, megalapozta az immunterápiát, mellyel előrehaladott fázisban lévő betegek is gyógyíthatók.

Az immunrendszer működésének része, hogy megkeresse és elpusztítsa a mutálódott sejteket. A rákos sejtek azonban kifinomult módszerekkel igyekeznek elrejtőzni, sőt, olyan védőmechanizmust építenek ki, amellyel kordában tudják tartani az immunsejteket, így zabolátlanul tudnak terjedni és növekedni.

A díjat elnyert kutatók felfedezései alapján olyan gyógyszereket sikerült kifejleszteni, amelyekkel a rákos sejtek védelmi rendszere kikapcsolható, és ezáltal az immunsejtek szabadon el tudják végezni a feladataikat. Mint a Guardian írja, a gyógyszereknek vannak mellékhatásaik, ugyanakkor sikeresen bevethetők számos olyan esetben, késői stádiumban is, amikor más módszerek nem működnek.

Az immunterápia forradalma

Ez a típusú immunterápia csak 2011 óta része a daganatos betegségek kezelésének, akkor fogadta be előbb az amerikai, majd az európai egészségügy. Ennek fényében kifejezetten gyors az idei díjazás, ennél több idő szokott eltelni egy Nobel-díjig. „A gyorsaság önmagában is a felfedezés jelentőségét mutatja” – erről Dr. Ladányi Andrea beszélt az Indexnek. Az Országos Onkológiai Intézet biológus-kutatójának ugyanez a kutatási területe, ő segített nekünk megérteni az immunterápiában hozott áttörés jelentőségét.

Jim Allison és Taszaku Hondzso alapkutatók, ők írták le azokat a molekulákat, melyeknek döntő jelentősége van a szervezet daganatos megbetegedésekre adott immunválaszában

– mondta Dr. Ladányi Andrea.

„A tumorok elleni immunválaszban a limfociták, vagyis a nyiroksejtek játszanak kulcsszerepet, ahogy ők harcolnak a betolakodó vírusok, baktériumok ellen is. Ezek közül is az egyik típus, az úgynevezett T-sejtek a legfontosabbak. Az azonban, hogy a T-sejtek aktiválódnak-e, sokféle kölcsönhatáson múlik. Többféle gátló molekula van rajtuk, melyek más sejteken lévő molekulákkal kapcsolódva gátló hatást fejtenek ki. Ezek így az immunválasz kialakulásának fékjeiként működnek. Ezt a féket kell kikapcsolni, és ennek a megértésében volt nagyon nagy jelentősége a most díjazott kutatásoknak.”

A gátló-fékező hatás egyébként fontos szerepet játszik az egészséges szervezetben – hangsúlyozza a kutató. Ha ugyanis nem lenne ilyen negatív visszacsatolás, elszabadulnának az autoimmun folyamatok; a daganatoknál viszont ugyanez már hátrányos, hiszen ezt a tumorsejtek ki tudják használni.

Az immunterápia azon alapul, hogy olyan ellenanyagokat fejlesztettek ki, melyek képesek a gátlás alól felszabadítani az immunrendszert.

A két friss Nobel-díjas a két legfontosabb gátló molekulát írta le: az amerikai a CTLA-4, a japán a PD-1 nevűt. Ebben a rövid angol nyelvű videóban Allison beszél az immunterápiában elért alapvető eredményéről:

Nagyrészt ezekre az immunellenőrzőpont-gátlókra épül a mai immunterápia – hangsúlyozza Dr. Ladányi Andrea.

A T-sejtek a szervezetek saját sejtjeit képesek megkülönböztetni az idegenektől. Ők a „katonák”. Képesek akár el is pusztítani a behatoló sejeteket, így a tumorsejteket is. Az aktiválás hatására a T-sejtek elszaporodnak, ezen alapszik az immunterápia.

Az állatkísérletek és a klinikai tesztek után a nemzetközi egészségügy 2011-ben fogadta be az immunterápiát, mely azóta több daganatos betegségnél új reményt adott a pácienseknek. Mindenekelőtt a melanománál. Ott az immunterápia különösen hatékony, de az eljárást sok más daganattípusnál is alkalmazzák már.

Az immunterápia a legnagyobb áttörés az elmúlt években a rákkutatásban. A molekulárisan célzott terápiák jelentősége említhető még, különösen, hogy arra több beteg reagál. Ott  azonban átmenetibb a hatás, mert arra a betegek nagy részénél rezisztencia alakulhat ki. Az immunterápiára nem mindenki reagál, de ha igen, akkor általában tartós a hatás. Az immunrendszer emlékezik, kialakul egy memória ezekre a daganatsejtekre, ezért ezek a betegek sokszor gyógyultnak is tekinthetők

– mondta az Indexnek Ladányi Andrea.

Az immunterápiát gyakran már előrehaladott stádiumú betegeknél alkalmazzák. Persze ez sem „csodaszer”, a páciensek 10-20 százaléka reagál rá, de ez így is nagyon magas arány.

Az eljárás azonban nagyon drága. Bár az Európában máshol engedélyezett eljárások nálunk is elérhetők, ezeket többnyire csak egyedi eljárások alapján lehet elkezdeni. A kutatások ezért részben arra irányulnak, hogy pontosabban behatárolják, mely betegekre hathat jól az immunterápia. Dr. Ladányi Andrea a kioperált daganatokban lévő immunsejteket vizsgálva keres olyan biomarkereket, melyek alapján a terápia hatékonyságát jobban meg lehet jósolni.

Harmonikás Nobel-díjas

A kitüntetett Nobel-díjasok 9 millió svéd koronát kapnak. A díjat majd december 10-én vehetik át, a díjat alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján.

A japán díjazott Taszaku Hondzso reakciója a Nobel-bizottság bejelentésére, munkatársai körében:

Hondzso Taszuku egy Kiotóban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy megtiszteltetés és öröm számára a díj. A tudós közölte, hogy folyatni akarja a kutatásait, mert örül, ha a kutatásai eredményeként felépülnek a páciensei a súlyos betegségükből. James Allison közleményt adott ki a hírre reagálva, és ebben azt írta, hogy nem is a rákot akarta tanulmányozni, hanem a testünket beutazó és azt folyamatosan védő T-sejtek biológiáját akarta jobban megérteni.

Érdekesség, hogy az amerikai Immunterápiai Társaságban dolgozó kutatóknak van egy hobbizenekara is, ebben a most díjazott Allison is játszik. Egy felvétel az együttestől, melynek (most már) Nobel-díjas harmonikása van:

 

Forrás: IndexTóth Balázs,Kolozsi Ádám

2018.10.01.