2000 ÉVE SZÜLETETT SEMMELWEIS IGNÁC

 2018.06.25 11:29

Semmelweis.jpg Közhelyek tömegével emlékezünk minden évben Semmelweis Ignácra. Születésének 200. Évfordulóján az anyák megmentőjének családjáról, utódjairól szeretnék írni, teljesebbé téve azt a képet, amit a legnagyobb hatású magyar orvosról kialakítottunk magunkban.


Az emlékezést az Esztergomi Bazilikából indítanám. Itt avatták pappá 1836. Március 26-án Semmelweis Károlyt. Számos településen volt káplán: Tardoskedd, Komárom, Kemence. 1844-től ő lett a pesti Boldogasszony káplánja. A szabadságharc idején honvédeket toborzott pénzt gyűjtött és templomában Te deumot mondott, mikor a kormány Pestre költözött. A korabeli névmagyarosítással egyetértve, magyarságát hangsúlyozva, nevét Szemerényire változtatta. A szabadságharc bukása után a megtorlástól reverendája megvédte, de 7 évre eltiltották papi tevékenységétől és rendőri felügyelet alá helyezték 1856 után már misézhetett. Ő eskette Ignác testvérét Weidenhoffer Máriával. A kiegyezés után egyházi karrierre folytatódott. 1888-ban pozsonyi kanonok. Ott is halt meg 86 éves korában. 100. Születésnapján a tardoskeddi Magyar Tanítási Nyelvi Alapiskola felvette nevét

Néhány mondatban emlékezzünk meg Semmelweisek édesapjáról, aki 1800-ban Gyöngyöshermányból érkezett Budára és 6 év múlva már polgári esküt tett. Kereskedéssel foglalkozott és rövid időn belül a város egyik leggazdagabb polgára lett.

1810- ben kötött házasságot Müller Teréziával. Ebből a házasságból 10 gyermek született, de csak 7-en érték meg a felnőtt kort.

Semmelweis József apja kereskedői munkáját folytatta ugyanolyan sikerrel. Ő segítette Ignác öccsét a Rókus Kórházi állás elnyerésében.. 4 gyermeke közül csak Károly ( 1850-1910) élte meg a felnőtt kort. Nevét 1881-ben változtatta meg Szemerényire. Tanár lett, görög latin szakos. 1890-ben költözött Bécsbe és ott halt meg tüdőgyulladásban.

Második gyermek a már említett Károly volt.

Harmadik gyermek Fülöp Lajos, Széchenyi minisztériumában vállalt tisztviselői munkát. Külföldre kellett menekülnie. 1850től térhetett haza, de rendőri felügyelet alá került. Elköltözött Pestről. Családot nem alapított 1865 körül hallhatott meg (pontos időpont nem ismert)

Negyedikként született az ünnepelt Ignác Fülöp.

Ötödikként született János Keresztély, aki szintén részt vett a szabadságharcban. Nemzetőr, majd honvéd lett. Természetesen neki is menekülnie kellett Londonban, majd Pozsonyban és végül Bécsben lett kereskedő. Fia Semmelweis János (1868-1924) vasútépítő mérnök lett.

Semmelweis Ágoston is tagja volt a honvédseregnek. 1853-ban térhetett haza Egyes adatok szerint Szombathelyen lett kereskedő.

A 6 Semmelweis fiú után emlékezzünk meg az egyetlen lányról, Júliáról (1815-1910), aki feleségül ment Ráth Péterhez (1812-1887)

 

Tegyünk itt egy kis kitérőt és térjünk vissza Esztergomhoz. Az esztergomiakat méltán tölti el a büszkeség, ha Feichtinger Sándor neve bárhol, bármikor felmerül. Ő a XIX. század legnagyobb esztergomi tudósa volt. Számos testvére közül most és itt Annára emlékezzünk, akit Schachter János vett feleségül. A házasságukból született Terézia, akit a jómódú budai Ráth József vett feleségül. 4 gyermekük született, akik közül páran jelentős szerepet játszottak a város történetében is.

Ráth Péter egyidős lévén Feichtinger Sándorral az egyetemi éveik alatt baráti kapcsolatot ápoltak. A baráti kapcsolat családi jelleget öltött, hisz Feichtinger Sándor és felesége többször látta vendégül a Ráth család tagjait. Sok éven keresztül leveleztek Ráth Józseffel, aki pozsonyi kanonok lett. Péter mási testvére Budapest első polgármestere volt.

Ráth Páter a magyar gyógyszerészet kiemelkedő alakjává küldötte fel magát. Országgyűlési képviselő is lett a II. kerület küldötteként.

Ráth Péter tehát 1836.május 28-án feleségül vette Semmelweis Ignác húgát, Juliannát. Ebből a házasságból 4 gyermek született:

József nagybátyja osztályát vette át a Rókus Kórházban, mint szülész-nőgyógyász főorvos. Péter fiuk udvari tanácsos lett. A másik 2 fiú sorsa tragikussá alakult. Lajos és Gyula 27 éves lettek öngyilkosok,

 

Most, hogy áttekintettem röviden a Semmelweis testvérek élettörténetét, ismertetni szeretném az „anyák megmentőjének” családját is.

 

Semmelweis Ignác 1857. Június 1-én kötött házasságot Weidenhoffer Máriával, aki Pest egyik legmódosabb családjából származott. 3 gyerekük született:

 

Semmelweis Margit. Művelt, több nyelven beszélő, mulatságos, szellemes, bohém nő volt: nem ment férjhez, édesanyjával élt Pesten, annak halála után nehéz anyagi helyzetbe került. Nyelvórákat adott, a lakás egy szobáját ki kellett hogy adja, de sok jómódú ismerőse volt, akik segítették.

 

Semmelweis Béla (1862-1885). Elkényeztetett, kötekedő, adósságot halmozó fiatal volt, aki tragikus véget ért. 23 évesen Semmelweis Ignác fia önkezével vetett véget életének.

 

Semmelweis Antónia (1864-1942). Ő volt édesanyja kedvence. Gyönyörű nőnek írják le a rá visszaemlékezők. 1882-ben férjhez ment Lehoczky Kálmánhoz, aki a pozsonyi ítélőtábla elnöke volt. A 26 év korkülönbség ellenére példás házasságot éltek. A férjkezdeményezte az uralkodónál, hogy gyermekei felvehessék a Semmelweis nevet is, és ennek a kérésnek Ferenc József helyt is adott. 4 gyermekük született. A 4 Semmelweis unoka közül:

 

Márta egy kecskeméti ügyvédhez ment férjhez.

Semmelweis-Lehoczky Andor (1885-1970) katonatisztként harcolt mind a 2 háborúban. Nem jött haza Magyarországra. Először Ausztriában élt, majd Németországban telepedett le.

 

Semmelweis-Lehoczky Kálmán (1889-1967) nagyapja hivatását folytatta. 1912-ben kapta meg orvosi diplomáját és az I, női klinikán kezdte pályafutását.1926-tól egyetemi magántanár lett. 1948-ig az Erzsébet Királyné Kórház főorvosa, majd 1964-ig felülvizsgáló főorvos volt. 1938-42.ig a Magyar Nőorvosok Társaságának titkári feladatait is ellátta.1964-69-ig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum szaktanácsadója.

 

A 4. unoka Mária Antónia. Ő a neves debreceni sebész Hüttl Tivadar felesége lett és 1919-ben ikerszülés után hunyt el. Az ikreket édesanyja odaadóan szerette és nevelte. Egyikükből – ifj. Hüttl Tivadar – édesapja nyomdokába lépett és kiváló sebész lett. Kámán viszont 1943-ban a fronton lett hősi halott.

 

Talán nem volt érdektelen a nagy magyar orvos 200. születésnapján családjáról, utódairól írnom.

Mennyire ismerjük, tiszteljük Semmelweis Ignácot?

Hosszú oldalakon keresztül sorolhatnánk az országban fellelhető szobrait, emlékműveit. Talán csak Kossuth és Petőfi kapott többet a magyarságtól.

1906-ban állították fel a ma a Rókus Kórház előtt álló talán leghíresebb szobrát, mely Stróbl Alajos munkája.

1898-ban Róna József fülkeszobra került a szülészeti klinika falába.

Mellszobrai, domborművei csak nem valamennyi magyar városban ott vannak.

2015-ben a magyar miniszterelnök Teheránban avatta fel szobrát.

Néhány hónapja Komárnoban leplezték le az első szlovákiai emlékművét.

Ne felejtsük el azt sem, hogy 1954-től  ott van egész alakos szobra Chicagóban a Sebészek Világszövetségének Emlékcsarnokában, a világ 10 legnagyobb orvosa társaságában.

 

Hazánkban orvosegyetem viseli a nevét és születésnapja, július 1-e az egészségügyben dolgozók számára munkaszüneti ünnepnap! (2003. LXXXIV. 15§)

 

Felhasznált irodalom: Lehoczky-Semmelweis Kálmánné: Emlékek és mozaikok a Semmelweis családról (orvostörténeti közlemények 55-56 1970

Darvas Iván: Lehoczky-Semmelweis Kálmán: Semmelweis Ignác névmagyarosítása

Semmelweis Ignác emlékezete Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 2001