LÁBJEGYZET A MAGYAR KORCSOLYACSAPAT ARANYÉRMÉHEZ

 2018.03.05 09:35

Kresz_Geza-001.jpgA magyar korcsolyasportot másfél évszázada egy porosz katonaszökevény menekült fia teremtette meg. Kresz Géza fiatal medikus hallgatóként Bécsbe utazott, ahol nagyon megtetszett neki, hogy az ifjúság korcsolyázással múlatja a téli napokat. 1869 telén hirdetést adott fel, hogy a Pesti Korcsolyázó Egyletbe tagokat gyűjtsön. Senki sem jelentkezett.

Végül az egyetemen toborzott vállalkozó kedvű ifjakat, akikkel aztán egy Dorottya utcai kávézóban meg is alapította a sportegyesületet. A tagsági díjakból korcsolyákat vásároltak és a Városligeti tó jegén meg is tartották az első bemutatót, amit a fővárosiak elutasítással fogadtak, sőt, még a különös bolondéria betiltása is felmerült: „Az orvosoknál és az előkelőbb körökben egyenesen ellenszenvvel találkozott az eszme. Amazok az egészségre károsnak tartották, emezek pedig az hölgyekre nézve illetlennek mondták azt” – emlékezett később.

Egy nap Eötvös József és két lánya sétált a Ligetben, s a bárókisasszonyok érdeklődéssel nézték a jégen sikló fiatalurakat. Kresz Géza ezen felbátorodva felkereste Eötvöséket, és megkérte a szülőket, hogy a lányaikat – természetesen illő kísérettel – engedjék el a jégre. A báróné és a család háziorvosa visszautasították a merész meghívást, Eötvös azonban kijelentette, hogy a tiszta levegőn való mozgás csakis egészséges lehet, így elengedte lányait a Ligetbe. A baronesszek megjelenése divatot teremtett, innentől tömegével jelentkeztek a fővárosi fiatalok az egyesületbe. A Kresz által elnökölt civil szervezet hosszas közbenjárás után engedélyt kaptott, hogy a tó egy részét lekeríthessék. A budapestiek számára ingyenesen látogatható volt a pálya, az egyesület tagdíjakból tartotta fenn magát.

Az úri közönség tartózkodását az illetlen sporttól Rudolf trónörökös törte meg végérvényesen, akit Kresznek sikerült meggyőznie, hogy próbálja ki a pályát az 1870-es szezonnyitón. Ezután az arisztokrata ifjak tódulni kezdtek az addig télen kihasználatlan Városligetbe. Az Egylet bécsi-virslis és teás uzsonnákat is tartott a jégen, és egy kimustrált kintornát is szereztek, melyet a fiatal urak tekertek felváltva, amíg a hölgyek korcsolyáztak. Mivel a második évben már több ezer fizető tagjuk volt, így Kresz építész bátyjával megépíttette az első városligeti korcsolyaházat.

1871 dec. 17-én az első korcsolyaversenyt is megtartották. A „urak versenye, fel és vissza a jégpályán” elnevezésű számban egy bizonyos Uhl Ottó végzett első helyen, míg a hölgyek versenyét Polenszky Jenny nyerte. A tornán hátrafelé korcsolyázó és ugartó versenyt is tartottak. Az első magyar verseny első díja egy amerikai korcsolya volt, a második helyezett egy ezüst dohányszelencét, a harmadik egy ezüst gyufatartót nyert. Este díszkiválítással és tüzijátékkal ünnepelték a győzteseket. Innentől csillapíthatatlanul tombolt a korcsolya-őrület, a rajongók ki is nőtték a korcsolyaházat, és az egyletnek Lechner Ödönnel kellett tágasabbat építtetnie.

A korcsolya nemcsak az arisztokraták körében vált népszerűvé. Az egylet ügyelt rá, hogy a pályát és a korcsolyaházat a „kevésbé vagyonos néposztály” is használhassa. „Talán ez az egyedüli hely a fővárosban, hol a demokráciát leginkább megvalósulva látjuk – írta a Vasárnapi Újság. Nem kérdezik itt egymás címét, vegyest képeznek kört a legkülönbözőbb osztályok, és udvarias engedékenységgel nyit tért egyik a másiknak."

Az alapító Kresz Géza sosem távolodott el a korcsolyasporttól, de figyelmét pár évvel később már egészen más kötötte le. Szerette a kihívásokat, ezért megalapította a magyar mentőszolgálatot is...

 

 

Forrás: Internet

Nyáry Krisztián

február 22.