A GYÓGYÍTÁST A BETEGÁGY MELLETT KELL MEGTANULNI

 2018.01.08 09:56

merkely_infora.jpg Az Európai Bizottság szerint 2020-ra egymillió szakember hiányzik majd az egészségügyi ellátórendszerből, ezért el kell érni, hogy a leendő orvosok mielőbb bekapcsolódhassanak a betegellátásba. Ehhez a gyakorlati orvosképzést a méltán elismert elméleti oktatás színvonalára kell hozni – mondja a Semmelweis Egyetem nemrég megválasztott rektorjelöltje


– Nyertes rektorjelölti programjában nem kisebb vállalást tett, mint hogy a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé emeli a Semmelweis Egyetemet. Idén a 401–500. helyen végeztek, ami szintén nem kis dicsőség.

 

– Ez így van, hiszen ez azt is jelenti, hogy világszinten a legjobb két és fél százalékban vagyunk. De nem lehetetlen vállalkozás az első százba sem bejutni, mert azok a paraméterek, amelyek nehezen változtathatók – a tudományos kimenet, a hírnév, a nemzetközi beágyazottság, a gyógyító munka színvonala – mind kimagaslók, még¬iscsak egy jövőre 250 éves egyetemről beszélünk. Ami fejlesztésre szorul, az a tanulási, a kutatási és a gyógyítási környezet, ez pedig sokkal gyorsabban és könnyebben alakítható.

– Hamarosan évtizedek óta nem látott infrastrukturális beruházások kezdődhetnek az egyetemen, miután a kormány nemrég zöld jelzést adott a Semmelweis XXI. fejlesztési projekt megkezdésének.

 

– A projekt mind a hat karunkat érinti, fejleszthetjük az elméleti tömböt, kialakíthatunk egy gyógyszerkutatási központot, jelentős előrelépések lesznek a fogorvostudományi karunkon, és klinikai tömbjeink is megújulhatnak. Mivel a karok egymással jelentős szinergizmusban léteznek, a fejlesztésekkel egymást is húzzák fölfelé. De az építkezésekhez, felújításokhoz kapcsolódó szakmai program kialakítása során egyúttal az egyetem jövőbeni képét is igyekeztünk megrajzolni.

– Milyen egyetemben gondolkodtak?

 

– Olyanban, amely nem csak infrastruktúrájában felel meg a XXI. századi elvárásoknak. A legjobb képzést kell nyújtani a hallgatóknak és európai szintű ellátást a betegeknek. A jó orvosképzés alapja álláspontom szerint a betegközpontú megközelítés. Ehhez pedig meg kell újulnunk szerkezetben, oktatási anyagban és persze a körülményeinkben is. Az egészségügyi szakmák egyértelműen gyakorlatorientáltak. A hallgatónak – a szükséges elméleti tudás megszerzése után – egy tutor, mester jelenlétében minél több beteget és esetet kell látnia ahhoz, hogy jó és magabiztos orvos vagy ápoló váljék belőle. A tudományt az iskolapadban, a gyógyítást a betegágy mellett lehet és kell megtanulni. A skill laborok, a szimulációs módszerek is fontosak, de nem helyettesítik a valódi orvos-beteg találkozásokat, azokat a tapasztalásokat, amiket a betegágy mellett, az ambulancián vagy a műtőben szerezhetnek meg a jövő gyógyítói.

– Az elmúlt években sok kritika érte a rezidensek részéről a magyarországi gyakorlati orvosképzés minőségét, szervezettségét, azt, hogy túl sok hallgató jut egy oktatóra. Ezen hogyan tudnak változtatni?

 

– Amikor a fiatal kollégák például hetente egyszer eljönnek a klinikára szívgyógyászat-gyakorlatra, és kapunk másfél órát, hogy bemutassunk nekik néhány beteget vagy egy-egy műtétet, akkor nyilvánvaló, hogy ily módon nem lehet megszerezni a szükséges tudásmennyiséget. Ezért én a valódi tömbösített oktatás híve vagyok. A megfelelő elméleti tudás birtokában töltsön velünk szakmánként néhány napot vagy hetet az egyetemista, velünk kezdje és vigye végig a napot. Járja végig az osztályokat, a műtőket, és az alatt szerezze meg azt az ismeretet, ami kiegészíti az elméletet. A tudományos diákkör kínálta lehetőségek vagy a választható klinikai munka szintén elősegítheti, hogy a fiatal kollégák a legfőbb érdeklődési területükön többletgyakorlathoz juthassanak.

– Ezzel a módszerrel vajon előbbre lehet hozni azt a pillanatot, amikor már nyugodt szívvel rá lehet bízni egy kezdő orvosra egy beteget? Maguk a rezidensek is tiltakoztak évekkel ezelőtt, amiért úgy hagyják őket egyedül ügyeletben, hogy még egyáltalán nem szereztek rutint az adott területen.

 

– Rezidens nem hagyható egyedül sehol sem. Ezért is fontos a tradicio-nálisan jó elméleti oktatás szintjére emelnünk a gyakorlati képzést, hogy amikor egy orvos a hat egyetemi év után belép valahová rezidensnek, akkor magabiztosan, jól és hatékonyan tudja segíteni a gyógyító munkát. De van egy másik szempont is. Az Európai Bizottság szerint 2020-ra egymillió szakember hiányzik majd az egészségügyi ellátórendszerből, ezért el kell érni, hogy a még nem végzett orvosok már a rezidenséveik elején aktívan részt vehessenek a betegellátásban.

– Most mennyi időbe telik, mire egy orvos képes önállóan dönteni, egyedül dolgozni?

 

– Az általános orvosképzés hat év. Ezután következik az öt év rezidensképzés, és esetleg előtte még négy év a PhD. Ha pedig egy hölgyről beszélünk, márpedig a végzett orvosok hetven százaléka nő, akkor még az egyébként teljes mértékben támogatandó két-háromszori szülési szabadság időszakával is számolni kell. Vagyis előfordul, hogy egy orvosjelölt hölgyből a negyvenes éveire lesz önálló, teljes kompetenciával rendelkező orvos. Ezt az időszakot mindannyiunk érdekében le kell rövidíteni. Az Egyesült Államokban például a rezidensek a második évben, egy év kőkemény képzés után már önállóan ügyelnek, egy kijelölt, telefonon bármikor elérhető és riasztható szakorvos támogatásával.

– Ha tehát felteszik a kérdést, miért jó, ha egy orvosegyetemnek gyakorló orvos a rektora, akkor a válasz az, hogy azért, mert ezt a területet kell fejleszteni?

 

– Azért vállalkoztam a rektorságra, mert látom, hogy az itt dolgozó kollégákkal közösen képesek vagyunk úgy átszervezni a gyakorlati képzést, hogy az a hallgatók és a társadalom javát is szolgálja. Az egészségügyi tudásanyag, információmennyiség és technika óriá¬si fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben. Több betegséget ismerünk, vagyis több betegséget kell tudnunk gyógyítani. Az élet más elvárást támaszt az egészségügyben dolgozókkal szemben, mint húsz-harminc éve, ehhez a képzésnek is igazodnia kell.

– Az oktatási struktúra átalakítása mennyiben érinti a többi kart?

 

– Az Egészségtudományi Karon végzett ápolók is egyre több feladatot kapnak a mindennapokban, olyanokat is, amelyeket korábban kizárólag orvosok végeztek. Ezért őket is gyakorlatorientáltan kell képezni. De a gyógyszerészekkel kapcsolatban is elmondható ugyanez. A kórházakban egyre fontosabb a klinikai gyógyszerészek szerepe például az optimális gyógyszerelések beállításában, a készítmények helyettesítésében, mert a folyamatosan bővülő gyógyszerválasztékot már lehetetlenség egyedül követniük az orvosoknak. Tipikusan gyakorlatorientált a konduktorképzés, ami most már az egyetem Pető András Karán zajlik. Rektorként kifejezetten támogatni kívánom a kar további fejlesztését, nagy lehetőséget látok az ittlétükben.

– Mit tudnak tenni azért, hogy a külföldi hallgatók ne csak az elméleti képzést szerezzék meg itt, hanem minél többen rezidensként is Magyarországon maradjanak?

 

– Akik külföldiként, a képzés végéig velünk maradnak, azok Magyarország követei lesznek egész életükben. Nemcsak az egyetem, hanem az ország hírnevét is elviszik a világba. Olyan klinikai oktatást kell ezért szervezni, amely őket is itt marasztalja. Ezért nagyon örülök annak, hogy a Semmelweis XXI. fejlesztési projekt alapján a klinikák is jobb helyzetbe kerülnek, mert így az általuk végzett betegellátás körülményei és értelemszerűen az oktatási-kutatási feltételek is jelentősen javulnak. Fontos az is, hogy az Egészséges Budapest program keretein belül az új kórházak megépüljenek, a régieket felújítsák, korszerűsítsék, és akivel csak lehet, együttműködjünk.

– Korábban szó volt róla, hogy a Semmelweis Egyetem működtethetné az épülő dél-budai szuperkórházat, aminél nehéz korszerűbb oktatási környezetet elképzelni.

 

– Biztos vagyok benne, hogy a dél-budai centrummal együtt tudunk működni, de annak is örülünk, ha az új dél-pesti centrum kínál képzőhelyeket. A legfontosabb, hogy olyan campusszerű gyakorlótér, helyszín legyen a leendő orvosok, szakdolgozók, gyógyszerészek, fogorvosok, konduktorok képzéséhez, ahol az adott tanszékek által meghatározott módon folyhat az oktatás, és egyúttal magas szintű kutatást is végeznek. Abban vagyok érdekelt, hogy a gyakorlati orvosképzést a lehető legmagasabb szinten menedzseljem.

– Milyen javaslatai, elképzelései vannak az egyetemi, klinikai dolgozók megtartására, ide vonzására?

 

– A rezidensek megtartásában komoly segítség, hogy a bérüket már a központi költségvetés fedezi. Így nekünk nincs más dolgunk, mint minél több tehetséges fiatal orvost meggyőzni arról, hogy a mi klinikáinkat válasszák, és itt is maradjanak szakorvosként is. Ebben segíthet a Semmelweis-polgár identitás erősítése, amihez hozzájárulhat például, ha a hozzátartozók szükség esetén a mi klinikáinkon kaphatnak orvosi ellátást. Szeretnénk egy Semmelweis-kártyát, amivel nemcsak egészségügyi ellátást, de sportolási és rekreációs lehetőségeket is biztosítunk a nálunk dolgozóknak, tanulóknak és családtagjaiknak. Az életpályamodell pedig, amiben manapság divatos gondolkodni, csak részben pénzbeli megbecsülés, hozzátartozik, hogy világos az előmenetel, megvan a továbbképzés lehetősége, vagy például az, hogy a nagyszámú női munkatársunk számára biztosítjuk a részmunkaidős foglalkoztatást. A mi életpályamodellünket és humánerőforrás-stratégiánkat így a családbarát egyetem és a Semmelweis-polgár elképzelések köré kívánjuk építeni.

– Rektorként is megtartja majd a klinikaigazgatói posztot?

 

– Természetesen. De nemcsak a klinikát fogom a jövőben is igazgatni, rektorként is gyógyító orvos maradok, és gyógyító orvosként leszek rektor. Ezt azért is hangsúlyozom, mert sok betegem aggódott, hogy mint szívgyógyász nem tudom majd a gyógyító feladatai¬mat ellátni, ám erről szó nincs. A mi szakmánk, mint már mondtam, gyakorló szakma, nem lehet oktatni, de irányítani sem anélkül, hogy ne műveljük.

– Különleges egybeesés, hogy 2018. július 1-jén, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóján léphet hivatalba.

 

– Annak a rektornak, akinek ez a csoda megadatik, tudnia kell, mi a küldetése. Az egyetem szolgálata. A Semmelweis név nemzetközileg elismert brand, és nekem kötelességem kollégáimmal együtt azért dolgozni, hogy ehhez méltó, magas szintű oktatást, kutatást és betegellátást biztosítsunk.

Életrajz

Merkely Béla lesz a Semmelweis Egyetem egyik legfiatalabb rektora: alig 52 évesen lép majd hivatalba. Az egyetemen jelenleg klinikai rektorhelyettesként, a Klinikai Központ elnökeként, a kardiológiai tanszék vezetőjeként dolgozik, és ő az első számú vezetője a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikának. Számos elismerés birtokosa, 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2016-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Az egyetem szenátusa december közepén választotta titkos szavazással rektorjelöltnek. A felsőoktatási törvény értelmében a rektorjelölt személyéről szóló javaslatot az egyetem elküldi a fenntartónak, a szaktárca vezetője pedig a köztársasági elnöknek. Az új rektort Áder János nevezi ki.

2018. január 6.

 

Merkely Béla: A Semmelweis Egyetemnek a világelitben a helye

Magyar Idők

Haiman Éva